Várnai Gyula Peace on Earth! (Békét a világnak!) című kiállításával nyílt meg az 57. Velencei Képzőművészeti Biennálé magyar pavilonja.
Európa gyakran elfelejti, milyen szerencsés földrész, pedig itt a kultúra olyan koncentrációjában lehet élni, mint a világ kevés más pontján – emlékeztetett a magyar pavilon hivatalos megnyitóján az emberi erőforrások minisztere. Balog Zoltán hozzátette: akadnak azonban olyan régiók is, ahol éppen a gazdag történelmi múlt rombolása folyik, mint például a Közel-Keleten. A háborúk rombolása idején különösen izgalmas a kiállítás mottója: Békét a világnak!, noha ezt a mondatot egy szovjet típusú diktatúra fogalmazta meg, amely a művészet ellensége volt – figyelmeztetett a miniszter.
Megvalósulhat a nemzetközi jelenlét
Mint felidézte, a magyarok több mint egy évszázada vannak jelen a Velencei Biennálén és olyan alkotásokat hoznak, amelyek fontossá válhatnak más nemzetek számára is. Balog Zoltán szerint a művészek másként közelítenek a valósághoz, mint a politikusok vagy a közgazdászok. A magyar pavilonban most egy olyan alkotást látható, amely a hatvanas évek békeutópiáját és azt vizsgálja, mi lett abból napjainkra. Globális víziót idéz, miközben egy kommunista acélmű homlokzatán ez az üzenet egészen más jelentett, mint most.
Érdeklődők Várnai Gyula Peace on Earth! (Békét a világnak!) című kiállításán az 57. Velencei Képzőművészeti Biennálé magyar pavilonjában 2017. május 12-én. A kiállítás kurátora Petrányi Zsolt művészettörténész. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Mint hangsúlyozta, a művészet néha a történelmi múlt egy-egy darabjának mába emelésével provokál, de ennek segítségével megérthetjük saját múltunkat és jövőnket is. Balog Zoltán köszönetet mondott a magyar részvételt szervező Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum színvonalas munkájáért: a Lumú jelenléte azt jelenti, hogy a magyar képzőművészet jelen lehet a nemzetközi vérkeringésben – méltatta a szervezőket a miniszter. Fabényi Julia nemzeti biztos, a Lumú igazgatója arra emlékeztetett, hogy a zsűri 12 pályázat közül választotta ki Várnai Gyula képzőművész és Petrányi Zsolt kurátor projektjét, amely a Velencei Biennálé közönsége számára a legrelevánsabb üzenetet fogalmazza meg. A múzeumvezető köszönetet mondott a magyar kormányzat kiemelt figyelméért is, amely a Velencei Biennálén való magyar jelenlétet kíséri évek óta.
Az utópia metafora lett
Brigitte Franzen, az aacheni Peter und Irene Ludwig Stiftung ügyvezető igazgatója elmondta: Várnai Gyula kiállítása utópiákról szól, miközben a média, a politika folyton utópiákat vetít elénk. Csakhogy az utópia valami mást jelent, szó szerint nem létező helyet, amely azonban a gondolatok otthona is lehet. Ezt az utoposzt nem veheti el semmilyen hatalom – fejtette ki. Mint hozzátette, bizonyos történelmi pillanatokban a toposz és utoposz mégis közel állnak egymáshoz: ma például menekültek tömegei vágynak arra, hogy egy utópiában élhessenek.
Egy látogató Várnai Gyula Peace on Earth! (Békét a világnak!) című kiállításán az 57. Velencei Képzőművészeti Biennálé magyar pavilonjában 2017. május 12-én. A kiállítás kurátora Petrányi Zsolt művészettörténész. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
A technológiai forradalom idején még az egész emberiség ugyanazt az utópiát kergette, amely mára elveszett és az utópia végül metaforává alakult: a béke utáni vággyá. Ez az elérhetetlen egy szocialista épület tetején felállított neonfeliratba sűrűsödött – emlékeztetett Brigitte Franzen, köszönetet mondva Várnai Gyulának, amiért az utópiából “egy létező helyet” varázsolt. A tárlat nyitóeleme az évtizedekig Dunaújváros legmagasabb épületén magasodó, angolra fordított PEACE ON EARTH! neonfelirat, melyet a projekt keretében újragyártottak, de az installáció része az 1960-1970-es évek mintegy nyolcezer kitűzőjéből épült szivárványinstalláció is.
Várnai Gyula egy 1970-es Stanislaw Lem-interjút is újravágott úgy, hogy a lengyel író a jelenből feltett kérdésekre válaszol. Az E-Wars című nyomat bonyolult kortárs összefüggésbe helyezi a világbéke kérdését: Várnai Gyula a Google információgyűjtő algoritmusát vetítette ki egy mai háborús felvételre, míg a másik képsoron a Mindent tudni akarok! című szovjet ismeretterjesztő sorozat főcíme fordul vissza önmagába. A Láthatatlan városok című videoinstalláció városképét ötvenéves sci-fi illusztrációkból állította össze a művész, az 5 perc című videomunka mellé pedig az egykori dunaújvárosi óriáskerék egyik kocsijának replikája került.
Érdeklődők szelfiznek Várnai Gyula Peace on Earth! (Békét a világnak!) című kiállításánál az 57. Velencei Képzőművészeti Biennálé magyar pavilonjában 2017. május 12-én. A kiállítás kurátora Petrányi Zsolt művészettörténész. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Chiristine Macel, az idei biennálé főkurátora a Viva Arte Viva című központi kiállításba meghívta Hajas Tibor és Csörgő Attila munkáit is, így évtizedek óta először került magyar művészek alkotása a főkurátori válogatásba. A nagyközönség számára szombaton nyíló és november 26-ig nyitva tartó seregszemlén idén 86 ország jelentkezik nemzeti kiállítással, és a biennáléhoz városszerte 23 hivatalos kísérőrendezvény is kapcsolódik.
Balog Zoltán a kultúra.hu-n: „Izgalmas, mit mondhat ma ez a kiállítás”
„Abban a manipulatív világban nőttem fel, ahol az ember örök érvényű békevágyát próbálták kihasználni, hogy ideológiailag beállítsák őket a szocializmus, kommunizmus mögé. Izgalmas, mit mondhat ma ez a kiállítás” – mondta el a Kultúra.hu-nak Balog Zoltán. „A tény, hogy vannak művészek, akik az ideológiailag manipulatív életünk egy darabját kiemelik az eredeti jelentéstartalmak közül, és behelyezik a művészet világában” – mond példát arra a miniszter, miért is értékeli pozitívan a jelenlegi folyamatokat a kultúra világában.
