Jön a Macronomics - Ilyen Franciaországot szeretne Macron

Emmanuel Macron megválasztott francia elnök gazdaságpolitikájának célja a vállalati tevékenység liberalizálása, ennek érdekében a héten hivatalba lépő új államfő azt tervezi, hogy módszeresen lebontja a gazdaság normatív szerkezetét és csökkenti az állam súlyát.

Az Oxfordi Egyetem Londonban működő gazdasági elemzőrészlege, az Oxford Economics szakértői úgy ítélik meg, hogy a Morgan Stanley amerikai nagybank által – a Macron és az economics szavak összevonásából – Macronomics névre keresztelt program képes lehet rövid és hosszú távon is növelni a gazdasági dinamizmust és a francia export versenyképességét.

EPA/YOAN VALAT

Hozzányúlna a 35 órás munkahéthez

Mindazonáltal megvalósításuk esetén a már amúgy is mélyen megosztott országban további feszültségeket kelthetnek Macron programjának a vállalatokat érintő főbb pontjai, kezdve a munkaidő szabályozásától a közkiadások szűkítéséig. Franciaországban heti 35 óra a munkaidő törvényben rögzített mértéke, de a valóságban gyakran többet dolgoznak a munkavállalók. Emmanuel Macron meg akarja tartani ezt a törvényi szabályozást, de lehetővé tenné, hogy a munkaadók és a szakszervezetek tárgyalások útján döntsenek a munkaidő kiigazításáról.

Egymillió ember kiképzése

A magas, 9,7 százalékos munkanélküliség elleni küzdelem jegyében Macron azt tervezi, hogy emelik az oktatás és a szakmai képzés színvonalát, vállalva például, hogy kiképeznek „egymillió fiatalt és egymillió tanulatlan vagy kevéssé felkészült munkanélkülit”.

Bízik a vállalatokban

Az új elnök el akarja törölni az alacsony béreket sújtó adók egy részét, a vállalatoknak nyújtott bizonyos állami támogatásokat az adóteher enyhítésével váltaná fel, vagy a vállalati nyereségre kivetett adót 33,3 százalékról 25 százalékra, az európai átlagszintre csökkentené. Emögött az az elképzelés húzódik, hogy a vállalatok az így felszabaduló forrásokat beruházásaik és a foglalkoztatottság növelésére fordíthatnák, nem pedig további osztalékok kifizetésére.

Leépítené az „államot”

Macron azt tervezi, hogy a következő öt év alatt 120 ezer közalkalmazotti állást szüntetnek meg, ami 60 milliárd eurós megtakarítást eredményezne. Az állami kiadások 2015-ben Franciaország hazai össztermékének (GDP) 57 százalékát vitték el, ami nagyjából a finnországi szintnek felel meg, de jóval magasabb mint például az Egyesült Államokban (37,7 százalék), Nagy-Britanniában (42,8 százalék) vagy Németországban (44 százalék) volt. A terv az, hogy 2022-re 3 százalékponttal csökkentik a közkiadások szintjét a 2016-ban mért 55 százalékról.

Szigorú gazdaságpolitika és nagy állami beruházások

Az új államfő az államháztartási hiányt a GDP 1 százalékára faragná le ötéves mandátumának végére a tavalyi 3,4 százalékról, míg az államadósság mértékét 96 százalékról 93,2 százalékra csökkentené. A következő öt évben – hitelek révén – 50 milliárd eurót pumpálnának állami beruházásokba, a legkülönbözőbb szektorokba, kezdve a zöld gazdaságba való átmenettől, az oktatáson és a mezőgazdaságon keresztül a közlekedésig.

Hitelfelvétel és bizakodás

Emmanuel Macron tavaly hozta létre a magát a hagyományos jobb- és baloldali pártok fölé helyező En Marche! (Indulás!) nevű politikai mozgalmát, amely a történelmi mélységben álló kamatokra hivatkozva támogatja az állam hitelfelvételét. „Az állam a gazdasági növekedési ütemnél jóval alacsonyabb kamattal tud hitelt felvenni (…), ami azt jelenti, hogy nem fenyeget az eladósodottság ördögi körébe való belecsúszás” olvasható az egyik gazdasági és költségvetési dokumentumban.

Mindazonáltal ez a feltevés bizonytalan alapokra épül, mivel a kamatok emelkedni fognak Európában abban a mértékben, ahogy az Európai Központi Bank szigorítani fogja mostani rendkívül laza monetáris politikáját – jegyezte meg az AFP hírügynökség háttéranyagában.