A bombatölcsérek a szikes területek élővilágának terített asztalai

Az M1 - Kék bolygó című műsorának stábja a Kiskunsági Nemzeti Park kapujában, Apaj határában járt. A víz itt nem akármilyen gödörben gyűlt össze, a sebet egy második világháborús bomba ütötte a szikes talajban.

Úgy tartják, hogy az amerikaiak a közeli repülőtérnek szánták a veszélyes terhet, tévedésből azonban a rétet szórták meg. A mesterséges gödör parányi és szemmel is látható csodáknak lett otthona. A szikes puszta befogadta a lyukakat, és megtöltötte őket vízzel.

Az alig fél méter mélységű tavacska élővilága feltárja, hogy melyik növény szereti, elviseli, vagy éppen irtózik a sós közegtől.


A bombatámadást követően ezen a területen nem történt semmiféle emberi beavatkozás, a tavak azóta is saját életüket élik egyenként, és mint összefüggő élőhelyhálózat is – magyarázta Mile Orsolya, a Kiskunsági Nemzetipark-igazgatóság botanikai monitoring szakértője.

Ez az élőhely a különleges növény- és állatvilág miatt a kutatóknak is érdekes terület. Ács Éva, a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársa ezekben a tavacskákban is megtalálta azokat a kovaalgákat, amelyeket egy chilei sós vizű tóban fedezett fel.

Szavai szerint 2009-ben írta le kollégájával. Chile és Bolívia határában találták egy magashegyi, ugyancsak elég sós tóban. Azóta viszont kiderült, hogy Magyarország szikes tavainak nagyon jellegzetes, úgymond jelölőfaja. Eddig csak hazánkból és Chiléből került elő.

bscap0015

A nemzeti park legnagyobb és legtestesebb lakója a 700 kilogrammot is elérő szürkemarha, amelyet most hajtanak ki a mezőre, csak késő ősszel térnek majd haza. A bombatölcsérben felgyűlt víz a bemutatott kráterben azért olyan zavaros, mert az állatok, ahogy lejárnak ide inni, felkavarják. Itt még a só is kivirágzik. Azon a helyen, ahol nem legeltetnek, a víz színe sokkal sötétebb.

A bombatölcsérek közül ötvennégyet vizsgáltak meg, meglepő fajgazdagsággal találkoztak. Ács Éva szavai szerint közel 300 fajt találtak a területen, köztük rögzülten élő kovaalgákat, a vízben lebegve élő, mikroszkopikus méretű rákocskákat, makroszkopikus méretű vízi gerincteleneket, kétéltűeket és hüllőket.

Az 50-es évek óta természetes szikes tavaink kétharmada eltűnt. A bombatölcsérek kiváló tudományos modellként szolgálnak a szikes élőhelyek kutatása során. Az is kérdés, hogy a klímaváltozás milyen hatással van a tavacskákra.

Ács Éva szavai szerint biztos, hogy a klímaváltozás szempontjából pont ezek a sekély mélységű, kis vízmennyiséget tartalmazó vizes élőhelyek a legsérülékenyebbek. Hosszú távú adatsorokra lenne szükség hozzá, hogy ez pontosan láthassuk, de az biztos, hogy veszélyezteti őket – fejtette ki a műsorban.