A Kolozsvári Magyar Színház újra a Vígben

Már hagyománnyá vált, hogy a Vígszínház minden évben vendégül látja a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulatát, akik idén két előadással érkeznek.

Május 9-én este Shakespeare Julius Caesarját a világhírű Silviu Purcărete rendezésében látható a Vígszínházban.

„Shakespeare talán legkeményebb politikai drámája a Julius Caesar, amely nem csak hibátlan éleslátásával, hanem meglepő időszerűségével nyűgöz le” – írja Shakespeare művéről Visky András, az előadás dramaturgja. „Brutus és köztársaság-párti szenátor társai a közjó nevében szerveznek összeesküvést Caesar ellen, ám a zsarnokságra törő hadvezér meggyilkolásával nem a rend áll helyre, hanem elszabadul a pokol: polgárháború robban ki, iszonyatos romlás dúlja fel Rómát. Vajon ugyanezen az úton járunk mi magunk is az arab tavasztól a világkáoszig?”

Néhány napja hatalmas sikerrel játszották a MITEM-en Silviu Purcărete Faust című rendezését, A szerelemről és más démonokról című operarendezése pedig a Magyar Állami Operaház műsorán szerepel. Most egy harmadik előadását ismerhetik meg Budapesten. A világhírű rendező a kolozsvári színházban olyan közegre talált, ahol szabadnak érzi magát és mer kockáztatni. A főszerepet Bogdán Zsolt játssza, további szerepekben Bács Miklós, Viola Gábor, Balla Szabolcs, Kató Emőke, Györgyjakab Enikő, Albert Csilla, Bodolai Balázs, Dimény Áron, Farkas Loránd, Fogarasi Alpár, Kántor Melinda, Keresztes Sándor, Laczkó Vass Róbert, Szűcs Ervin, Váta Loránd, Platz János látható.

Vígszínház. MTI Fotó: Marjai János

Vígszínház. MTI Fotó: Marjai János

Május 10-én a Pesti Színházban pedig Dragomán György Kalucsni című darabja lesz látható Dimény Áronnal, Kézdi Imolával és Albert Csillával.

„Mindenki magyar, félszavakból is értik egymást, Dragomán egy Iphigénia-mítoszba csomagolja a darabot: egy 16 éves lányt lök oda a család a főszekusnak a kivándorló útlevél reményében. Az előadás amolyan bevezetés a nyolcvanas évekbe, egy értelmiségi család életén keresztül. A cinema verité eszközei révén minden emberszagú: a tér, a tárgyak, a színészi játék. Mások élete, akik mi vagyunk: ez a közelség az, ami érdekessé teheti az előadást azok számára is, akik nem élték meg a nyolcvanas éveket. Ők fölismerhetik, hogy tulajdonképpen most is azt élik az iskolában, otthon, az emberi érintkezések szintjén” – írja a Kalucsni kapcsán a darab rendezője, Visky András.