Ugrásszerűen nő a kutatás-fejlesztésre fordítható pénz

2015-2016-ban több mint 334 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást folyósítottak, ebből 86 milliárd forint direktben a vállalatokhoz ment kutatásra, a többi az egyetemekhez és a kutatóintézetekhez, illetve az egyetemek-kutatóintézetek és a vállalatok közös projektjeire – jelentette ki Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke az M1 Ma reggel című műsorában.

Utóbbi Magyarországon a leginkább fejlesztendő terület: ha egy vállalat tudja használni azt a kapacitást, ami egy kutatóintézetben, egy egyetemen rendelkezésre áll – hívta fel a figyelmet.

Hozzátette: a különböző konstrukciókban más-más a támogatási arány, ez 15-35 százalék között változik.


Elmondta azt is, hogy körülbelül háromszor annyi pályázat érkezett, mint amennyit támogattak, vagyis a támogatási igény bőven ezer milliárd forint felett volt.

Ugrásszerű növekedés tapasztalható a kutatás-fejlesztés finanszírozása terén. Évente durván 100 milliárd forint érkezik a strukturális alapokból és évi 80 milliárd forint pedig a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból – jegyezte meg.

Ma a GDP 1,4 százalékát költjük kutatás-fejlesztésre, ezzel mi az térségben a középmezőny alján vagyunk, Csehországgal nagyjából azonos szinten – mondta Pálinkás József, aki reményét fejezte ki, hogy 2020-ra a GDP 1,8 százalékát fordíthatjuk erre a célra.

A magyar vállalatoknak csak akkor van esélyük a piacon helytállni, ha használják azt a tudást, ami Magyarországon még megvan – szögezte le.