Jönnek a bérnővérek

Olyan mértékűvé vált az ápolóhiány számos budapesti és vidéki kórházi osztályon, hogy azt már krízishelyzetként kell kezelni – vélte a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke. Az egészségügyi államtitkár szerint sem szabad lebecsülni a problémát, ezért is emelik meg jelentősen ezekben az években az egészségügyi szakdolgozók fizetését, de Ónodi-Szűcs Zoltán úgy látja: a kórházak is sokat tehetnek a dolgozók megtartásáért.

Számos kórházi osztályon a minimumelváráshoz képest is 30-40 százalékkal kevesebb nővér dolgozik Budapesten és a vidéki nagyvárosokban. Ez már krízishelyzet, amit eszerint kell kezelni – jelentette ki a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke a Magyar Kórházszövetség kongresszusán.

A kormányzat sokat tett az elmúlt években

Balogh Zoltán azt mondta, a kormányzat sokat tett az elmúlt években az ápolók megtartása, a nővérhiány csökkentése érdekében, de további lépésekre van szükség, különben a helyzet tovább fog romlani a következő években. Az egészségügyi szakképzés rendszerének visszaállítása ugyanis csak 2019–2020 táján fogja éreztetni a hatását (így még nem lehet tudni, hogy a frissen végzettek közül mennyivel többen maradnak majd az egészségügyben), miközben a Nők 40 nyugdíjkedvezmény, illetve a szakma elöregedése miatt egyre többen mennek nyugdíjba.

További probléma, hogy az egészségügyi bérek csak évek múlva lesznek versenyképesek azokkal a fizetésekkel, amiket most nyolcórás munkáért kínálnak például az IKEA-ban vagy a Lidlben – hozta fel példaként a kamarai elnök. Az ilyen és hasonló helyeken 250-350 ezer forintos bruttó alapilletménnyel, kafetériával és más juttatással csábítják a dolgozókat, miközben az egészségügyben a béremelések ellenére is ma még ennek csak a töredékét tudják fizetni.

Több mint 200 állást hirdetnek

Nem véletlen, hogy a MESZK honlapján jelenleg is több mint 200 állást hirdetnek, az intézményekben az általános ápolótól a csecsemős nővéren, a dietetikuson és a szakrendelői asszisztenseken át a boncmesterig gyakorlatilag mindenféle szakemberből hiány van már.

A kórházak ebben a helyzetben – no meg a költségek minimalizálása érdekében is – egyre gyakrabban foglalkoztatnak „bérnővéreket”, akik vagy vállalkozóként vállalnak munkát több intézményben is, vagy munkaerő-közvetítőkön keresztül. Balogh Zoltán szerint ez azonban veszélyes gyakorlat, ami ellen az egészségügyi érdekképviseleteknek egységesen kell fellépniük, hiszen a jellemzően néhány műszakot, napot vállaló bérnővéreknek nincs helyismeretük, márpedig az egészségügyi intézmények biztonságos működtetéséhez ez elengedhetetlen.

Az egészségügyi államtitkár a Magyar Idők kérdésére nem vitatta, hogy komoly gond az ápolóhiány, ám arra is felhívta a figyelmet, hogy a helyzeten nem lehet csupán béremeléssel javítani. Mint Ónodi- Szűcs Zoltán megjegyezte, vannak még kiaknázatlan lehetőségek a kórházakban az ápolók terheinek csökkentésére és a hatékonyabb munkaerő-gazdálkodásra.

Ilyen az ápolási idők csökkentése (nálunk még mindig feleslegesen sokáig fektetik a betegeket a kórházban), az egynapos beavatkozások számának növelése, vagy az úgynevezett elkerülhető kórházi esetek számának csökkentése. Ez utóbbi azt jelenti, hogy aki nem igényel kórházi ellátást, azt a szakrendelőkben vagy a háziorvosi rendelőkben kezelik.