Németországnak nem lenne jó a kemény Brexit

Német munkahelyeket sodor veszélybe és összességében kárt okoz Németországnak, ha az uniós elszakadási tárgyalásokon "büntetik", és ezáltal esetleg "kemény Brexitre" kényszerítik a briteket - fejtette ki pénteken kiadott elemzésében Gabriel Felbermayr, a müncheni ifo gazdaságkutató intézet nemzetközi közgazdasági központjának igazgatója.

A tanulmány szerint a németországi hozzáadott érték termelés és ezzel együtt a munkahelyek biztonsága közvetlenül vagy közvetve a német termékek iránt támasztott brit kereslettől is függ. “A felesleges károkozást elkerülendő ezt szem előtt kellene tartani a Brexit-tárgyalásokon” – figyelmeztet Gabriel Felbermayr, hozzátéve, hogy miután olyan Brexit-forgatókönyv nem létezik, melynek végső egyenlege kedvező lenne Nagy-Britannia számára, a keménykedés csak Németországnak okozna többlet károkat feleslegesen.

A függőség kölcsönös: a brit hozzáadott érték termelés és a munkahelyek egy része is az EU 27 tagországának keresletétől függ. Az uniós és a brit feldolgozó- és szolgáltatóipar szorosan összefonódva működik. A brit beszállítók, de különösen a brit szolgáltatások kulcsfontosságúak a német gazdaság számára, az uniós hozzáadott érték termelés pedig egyebek között például a brit autóipar termeléséhez járul hozzá jelentős mértékben.

Hozzáadott értéket veszít Németország

Németország amellett, hogy tovább kell fizetnie a nettó uniós hozzájárulását, még akkor is hozzáadott értéket veszít, ha az EU-nak a Brexit-tárgyalásokon egy, a Dél-Koreával megkötött szerződéshez hasonló kereskedelmi megállapodásra sikerül jutnia a britekkel. Hozzáadott értéket Nagy-Britannia is veszít ugyan, uniós költségvetési hozzájárulást azonban nem kell többé fizetnie – mutat rá az ifo elemzése.

“Abban az esetben viszont, ha nem sikerül átfogó megállapodásra jutni, Németország is és Nagy-Britannia is csak sokkal többet veszíthet” – figyelmeztet Felbermayr. Az igaz ugyan, hogy egy esetleges kemény Brexit esetén a német pénzügyi központ szolgáltatásokat szipkázhat el Londontól, ezért azonban nagy árat kell majd fizetnie.

Uniópárti tüntetők egy európai uniós zászlóval tiltakoznak az Európai Unióból való kilépés ellen a brit parlament épülete előtt Londonban 2017. március 29-én. Ezen a napon a brit kormány megküldte az értesítést a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválásáról, hivatalosan elindítva az Egyesült Királyság uniós tagságának megszűnéséhez vezető folyamatot. (MTI/EPA/Andy Rain)

Uniópárti tüntetők egy európai uniós zászlóval tiltakoznak az Európai Unióból való kilépés ellen a brit parlament épülete előtt Londonban 2017. március 29-én. Ezen a napon a brit kormány megküldte az értesítést a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválásáról, hivatalosan elindítva az Egyesült Királyság uniós tagságának megszűnéséhez vezető folyamatot. (MTI/EPA/Andy Rain)

Kerülni kellene a fenyegetőzést az ifo kutatója szerint

“Az EU-nak tartózkodnia kellene attól, hogy fenyegetőzéssel próbálja megakadályozni a gazdaságok felkészülését egy kemény Brexitre, ami egyébként sem áll senkinek sem az érdekében” – fogalmazott, megjegyezve, hogy az olyan dogmatikus kijelentéseket is mellőzni kellene, mint a kedvező feltételek “kimazsolázása”, vagy “a négy szabadságjog elválaszthatatlansága”, mivel alapvetően minden kereskedelmi megállapodás a reciprocitáson kell, hogy alapuljon és ennek megfelelően kell nyújtania vagy megvonnia jogosultságokat.