Erős üzenetet küldött Macron

A május 7-i francia elnökválasztás második fordulójában favoritnak számító centrista Emmanuel Macron "minden köztársasági politikai erőnek" helyet kíván biztosítani az ország irányításában, de sem a jelenleg kormányzó Szocialista Párttal, sem a legnagyobb ellenzéki párttal, a jobbközép Köztársaságiakkal nem kíván koalícióra lépni.

Egyes országok “a szociális és fiskális különbségekkel játszanak az Európai Unión belül, ami megsértése az Európai Unió elveinek” – mondta Macron a francia regionális lapokban pénteken megjelent interjúban.

A szocialista kormányzat volt gazdasági minisztere elsősorban Lengyelországra utalt, ahova a Whirlpool amerikai elektronikai cég 2018-ban áttelepíti az egyik üzemét az észak-franciaországi Amiens-ből. A bezárásra ítélt üzem mintegy háromszáz dolgozójának sorsa és a munkahelyek Franciaországban tartása a második fordulóba jutott két elnökjelölt, a szuverenista Marine Le Pen és Macron közötti párharc egyik jelképe lett.

Emmanuel Macron. EPA/MARTIN BUREAU

Mindkét elnökjelölt találkozott szerdán a bezárás ellen sztrájkoló dolgozókkal. Le Pen azt ígérte, hogy büntetőadókkal és átmeneti államosítással megtiltja a gyár bezárását és áttelepítését, ha megválasztják elnöknek, Macron szerint ez viszont az uniós szabályokba ütközne, ezért ő inkább új befektetőt keresne a telep hasznosítására és a dolgozók elhelyezésére, illetve állami támogatással segítené az észak-franciaországi régiókban munkanélkülivé váló munkások átképzését.

A kelet-európai uniós tagállamokból érkező kiküldött munkavállalókat, illetve a francia béreknél olcsóbb munkaerőt kínáló kelet-európai országokba áttelepülő multinacionális cégeket a francia politikusok gyakran hibáztatják a felmérések szerint  az ország  számára jelenleg legfőbb problémát jelentő, tíz százalékon stagnáló munkanélküliség miatt.

Olyan Európát szeretne, amely védelmez

“Én nem úgy folytatnám Európát, mint Marine Le Pen. Én mindig megvédtem Európát ebben a kampányban, ugyanakkor azt is mondom, hogy másfajta Európát szeretnék, egy olyan Európát, amely védelmez” – hangsúlyozta az interjúban a centrista politikus, aki ezért az Európai Unió fiskális és szociális harmonizációját szorgalmazza.

Macron elismerte, hogy az esetleges szociális dömpinggel szemben nem lehetséges a tagállamokat szankciókkal sújtani, ugyanakkor azt szeretné, hogy az EU alapszerződésének 7. cikke alapján induljanak eljárások azon országok ellen, amelyek nem tartják tiszteletben az uniós elveket.

A május 7-én megválasztásra kerülő államfőt egy héten belül beiktatják, és ő azonnal kinevez egy átmeneti kormányt, amely a június 11-én és 18-án esedékes kétfordulós nemzetgyűlési választásokig a felelős. Ezt követően az államfő az új parlamenti erőviszonyoknak megfelelően alakíthat a kormány összetételén.

Szankciókat róna ki 

“Ami a Whirlpoolt illeti, a megválasztásomat követő három hónapban döntések fognak születni Lengyelország ellen. Ezért felelősséget vállalok” – fogalmazott Macron, aki azt szeretné ha “Lengyelország esetét teljes egészében megvizsgálná” az Európai Bizottság.

“Azt szeretném, hogy szankciókat vonjon maga után az, ha valaki nem tartja tiszteletben az Európai Unió értékeit és jogait. A szerződések ezt előírják. Nem lehetséges egy olyan Európa, amely betartatja a tizedesjegyeket is (a költségvetési célszámokban), amikor pedig egy tagállam úgy viselkedik, mint Lengyelország vagy Magyarország az egyetemek, a menekültek, vagy az alapértékek kérdésében, úgy dönt, hogy semmi nem tesz” – mondta a centrista elnökjelölt.

Sem a jobboldallal, sem a szocialistákkal nem lesz koalíció 

Sajtóértesülések szerint az első fordulóban 24 százalékos támogatottsággal az élen végzett Emmanuel Macron, a szocialista kormány volt gazdasági minisztere már hétfőn megkezdte a politikai egyeztetéseket majdani kormányáról, ezt azonban a politikus környezete cáfolta.

A francia regionális napilapokban pénteken megjelent interjúban a centrista politikus leszögezte, hogy nem fogja elkövetni azt a hibát, amit 2002-ben a konzervatív Jacques Chirac államfő tett. Őt több mint nyolcvan százalékos támogatottsággal választották meg újra Jean-Marie Le Pennel, a radikális jobboldali Nemzeti Front akkori jelöltjével szemben, miután a hagyományos politikai pártok Le Pennel szemben Chrirac támogatására kérték a választóikat. Az új kormányban végül azonban kizárólag a Chirac politikai pártcsaládjához tartozó politikusok kaptak helyet.

A mostani elnökválasztás vasárnapi első fordulóját követően a hagyományos politikai pártok vezetőinek többsége ismét arra kérte a választóit, hogy a szuverenista Marine Le Pennel szemben Macront támogassák.

A magát a jobb- és baloldali törésvonal felé helyező Macron megválasztása esetén szeretné meghaladni ezt a hagyományos megosztottságot, s ezért lehetőséget szeretne biztosítani “minden köztársasági politikai erőnek arra, hogy kivegye a részét az ország vezetéséből”. Ugyanakkor “nem lesz koalíció sem a Köztársaságiakkal, sem a Szocialista Párttal” – tette hozzá.

Politikus lehet a miniszterelnök 

Elmondta azt is, hogy a miniszterelnök személyét “még nem teljesen határozta meg”, de egy olyan politikust képzel el a kormányfői székben, aki egyszerre képes “közösséget vezetni és a költségvetési vitákat kézben tartani”. “Erős tapasztalattal kell rendelkeznie a politikai életben” – hangsúlyozta.

Mindez arra utal, hogy Macron En Marche (Lendületben) nevű politikai mozgalma képviselőjelöltjeivel ellentétben a miniszterelnök nem a civil társadalomból érkezik majd, hanem várhatóan egy ismert politikus lesz.

Szerda este a TF1 kereskedelmi televíziónak adott interjúban Macron azt mondta, hogy ha “lehetséges”, egy nőt szeretne kormányfőnek, akit nem a jobb vagy baloldali politikai meggyőződése szerint fog kiválasztani, mert “ezek a kritériumok idejemúltak”. Elképzelése szerint a mintegy 15 tagú kormányban egyenlő arányban lesznek a nők és a férfiak, akiknek legalább egyharmada a civil társadalomból érkezik majd, a többiek pedig a politikai életből.