Új őshüllőfaj nyomára bukkantak a Pireneusokban

Mintegy 250 millió éve élt rejtélyes hüllő megkövesedett lábnyomait azonosították fosszíliákból a Pireneusokban. Kutatók szerint az új faj annak a csoportnak tagja volt, amelyből kifejlődtek a krokodilok és a dinoszauruszok. Akkoriban élt, amikor a Föld éppen kezdett magához térni a legtöbb állatot kiirtó tömeges kihalásból.

A permkori tömeges kihalás a fajok 90 százalékának eltűnéséhez vezetett. A környezeti és éghajlati feltételek a pusztító eseménysort követően gátolták a gerinces fajok regenerálódását.

A perm időszakot követő mezozoikum kezdetén élt gerincesek azonosításához Eudald Mujal spanyol kutató és csapata Katalóniában, a Pireneusokban vette szemügyre gerincesek megkövesedett nyomait a megközelítőleg 247-248 millió évvel ezelőtti időszakból. Háromdimenziós modelleket és szilikonöntvényeket készítettek róluk, ami lehetővé tette megőrzésüket.

A legtöbb nyomot a kutatás szerint archosauromorphák, a krokodilok és dinoszauruszok ősei hagyták hátra. A leletek többsége apró, mintegy fél méter hosszú, de volt néhány, amelynek hossza meghaladta a három métert. Azonosítottak egy új lábnyomot is, amelyet új fajhoz, a Prorotodactylus mesaxonichnushoz kapcsoltak.

A nyomok azt sugallják, hogy legalább ez a pireneusi Prorotodactylus-nem az archosauromorphákkal áll rokoni kapcsolatban, nem pedig a dinosauromorphákkal, ahogyan korábban gondolták. A lábnyomok tulajdonosai az Euparkeriákhoz tartozhattak, a dinoszauruszrokonok eme csoportját ugyanilyen korú leletekből ismerik Lengyelországból, Oroszországból, Kínából és Dél-Afrikából.

A szerzők azt sugallják, a Pireneusokban az archosauromorpha-fosszíliák bősége bizonyítékot nyújt rá, hogy ez a csoport talán fontos szerepet játszott a gerincesek regenerációjában a perm végi tömeges kihalás után.

Már megkezdték a kutatást a nyomokat hátrahagyó állatok megkövesedett csontjai után.

A tanulmányról a PLoS One folyóirat számolt be.