A szakképesítés előny a munkaerőpiacon

A szakképesítés előny a munkaerőpiacon, azok, akik csak érettségivel rendelkeznek, nehezebben tudnak elhelyezkedni, mint azok, akiknek bármilyen szakképesítésük van - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára szerdán Debrecenben, a városi szakképzési hét megnyitóján.

Pölöskei Gáborné a gazdaság fejlesztése érdekében kiemelkedően fontosnak nevezte a megfelelő képzettségű munkaerőt. Jelezte, hogy az elmúlt hét évben mintegy 700 ezerrel, 4,4 millióra nőtt a foglalkoztatottak száma az országban.

A helyettes államtitkár meggyőződését fejezte ki, hogy az NGM-ben “jó helyen van a szakképzés”, a tárcánál ugyanis nem szociológiai értelemben közelítik meg ezt a területet, hanem abból a szempontból, hogy mi kell a gazdaságnak.

“A gazdaság motorja a képzésben van” – mondta, hozzátéve, hogy ezt szolgálja egyebek mellett az Ipar 4.0 program, a digitális oktatási stratégia, vagy az Irinyi terv, amit Magyarország újraiparosítási stratégiájának nevezett.

Úgy vélte, az oktatási szektor ugyanakkor nem tud olyan rugalmas lenni, mint azt a gazdaság dinamikája megkívánná. Az oktatásnak elsősorban az a dolga, hogy megtalálja a készségfejlesztési lehetőségeket, amelyek a tehetséges és a hátrányos helyzetű gyerekek fejlődését szolgálják – magyarázta.

Produktív munkavégzésre alkalmat munkaerőt vár a gazdaság

Pölöskei Gáborné szerint a gazdaság olyan munkaerőt vár, amely produktív munkavégzésre képes, az ezt megalapozó alapkészségekkel rendelkezik, harmóniában van önmagával, és kulcskompetenciája a gyors felfogóképesség.

“A szakképzésben a legjobb képességű, leginkább terhelhető gyerekekre van szükség” – emelte ki.

Megbízható gazdasági egységként működnek a szakképzési centrumok

Bevált a szakképzési centrumok modellje – mondta a helyettes államtitkár a Debreceni Szakképzési Centrumban (DSZC) rendezett fórumon, amelyen alap- és középfokú oktatási intézmények vezetői vettek részt.

A tapasztalatok szerint e centrumok megbízható gazdasági egységként működnek, szakmai munkájuk nagymértékben függ vezetőiktől – jegyezte meg, hozzátéve: a szakképzési centrum nem iskola, hanem az iskolák menedzsmentje, s ha ezt jól végzi, az iskolák is el tudják látni a feladatukat.

Emelkedett a hiányszakmák száma

Pölöskei Gáborné beszélt arról is, hogy 12-ről 20-ra emelkedett a hiányszakmák száma. Akik ezeket választják, 30-50 ezer forint közötti havi ösztöndíjat kaphatnak. Azt mondta, a közfoglalkoztatottak átképzésében 85 ezren, a digitális szakadék csökkentésére szervezett képzésekben 260 ezren vehetnek részt.

Korábban teljesülnek a kitűzött célok

Papp László (Fidesz-KDNP) polgármester kiemelte: 2015-ben azt a célt fogalmazták meg, hogy az elkövetkező 3-5 évben Debrecenben 30 százalékkal növelni kell a középfokú oktatásban résztvevők számát. Közölte, a DSZC már az idén teljesíti azt, amire 2020-ra számítottak. A korábbi, 8,8 százalékos évi növekedés után a tavalyi tanévben 15 százalékkal, az idén várhatóan 20 százalékkal nő a szakképzésben résztvevők száma a városban – mutatott rá a polgármester, aki elismerően szólt a DSZC-hez tartozó iskolákban folyó szakképzésről, és az intézményeknek a térség vállalkozásaival kialakított együttműködéséről.

A szakemberek a gazdasági növekedés kulcsai

Tirpák Zsolt, a DSZC főigazgatója szerint Debrecen gazdasági növekedésének kulcsa, hogy milyen szakemberek lesznek a jövőben a városban, amiben nagy a felelőssége a pedagógusoknak, az intézményvezetőknek is.

Az iskolákban folyó műhelymunkát is bemutatják a Debreceni szakképzési hét keretében, s várják az érdeklődő pedagógusokat, tanulókat, szülőket pénteken a Szakmák éjszakája programjaira is – fűzte hozzá.

Utóbbi kapcsán Pölöskei Gáborné megjegyezte: a Szakmák éjszakáján országszerte 400 helyszínen, több mint négyezer programot szerveznek.