"Érdemes elgondolkodni nagypéntek jelentőségén"

Nagypéntek munkaszüneti nappá nyilvánítása figyelemfelhívás, hogy érdemes elgondolkozni e nap mélyebb értelmén - mondta az emberi erőforrások minisztere a Reformátusok Lapjának adott interjúban.

Balog Zoltán szerint nagypéntek munkaszüneti nappá nyilvánítása erősíti a keresztyén gyökereket, az ünnep mélyebb értelme pedig az, hogy “áldozat nélkül nincs siker, halál nélkül nincs feltámadás, nagypéntek nélkül nincs húsvét”.

Rámutatott: a szenvedésnek lehet mélyebb értelme, még ha a fogyasztói társadalom üzenete az is, hogy a szenvedés kiküszöbölhető megfelelő gyógyszerekkel, kiegyensúlyozott táplálkozással és sok pihenéssel, ügyes életstratégiával. A keresztyén üzenet azonban az, hogy a szenvedés az élet része, a győzelem előszobája, amelyben lehet értelmet is találni. Ez nem minden szenvedés igazolása, szolgai beletörődés, hanem bátor szembesülés. Ha ez a munkaszüneti nap csak néhány embert gondolkoztat el erről, akkor már volt értelme – mondta.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere beszédet mond a Női lélek - nőként élek címmel tartott nőnapi konferencián a Magyar Tudományos Akadémián 2017. március 8-án. MTI Fotó: Bruzák Noém

MTI Fotó: Bruzák Noém

Balog Zoltán kitért arra: fokozatosan derül majd ki a döntés jelentősége. Ez évtől nagypéntek munkaszüneti nap, vagyis nem kell munkába menniük az embereknek, de hogy ünnepnap legyen, az sokkal mélyebb dolog, és ennek tudatosodásához idő kell.

Az ország gazdasági teljesítménye tette lehetővé a munkaszüneti nap bevezetését

Hozzátette: nagypéntek munkaszüneti nappá tételét az ország gazdasági teljesítménye tette lehetővé, de hogy miért éppen ezt a napot választották, annak nemcsak keresztyén, de protestáns jelentősége is van. A nagypénteket ugyanis különösen a német protestantizmus emelte önálló emlék- és ünnepnappá. A miniszter szerint ugyanakkor ez a döntésük “mindenkinek jó lehet”: a katolikusoknak, a reformátusoknak, az evangélikusoknak, a nem hívőknek, a fiataloknak, a családoknak, a munkavállalóknak és a munkaadóknak is.

Ebben a ciklusban nem lesz újabb munkaszüneti nap

Balog Zoltán a kérdésre, hogy tervezik-e újabb munkaszüneti nap bevezetését, úgy felelt, ebben a kormányzati ciklusban már nem, de ha a gazdaság állapota lehetővé teszi, később visszatérhetnek a kérdésre. Mint mondta, a december 24-e mellett a katolikusoknak fontos augusztus 15-e, Nagyboldogasszony napja – ez is szóba kerülhet. Október 31. viszont lekerült a napirendről, “miután a református és az evangélikus egyházak vezetői visszafogottságot gyakoroltak, és ők maguk kérték, hogy a reformáció emléknapja helyett nagypéntek legyen munkaszüneti nap”.

A miniszter kitért a református egyház és az állam közötti megállapodás megújítására is. Elmondta, a szerződésmódosítás célja, hogy még szilárdabbá és stabilabbá tegyék a református egyház közfeladat-átvállalásának feltételeit, különös tekintettel a határon túl szolgálatot teljesítő lelkipásztorok státuszának megerősítésére nemcsak a Kárpát-medencében, hanem az egész világon.