Enyhébb civil törvényt terveznek, mint az amerikai

Néhány napja mutatták be a kormánypártok a civil szervezetek átláthatóságáról szóló törvényjavaslatot. Az a terv, hogy egy bizonyos összeghatár felett regisztrálniuk kelljen azoknak a szervezeteknek, amelyek külföldről kapnak támogatást. De ettől még tovább működhetnének. A kormány szerint a javaslat egy amerikai törvény alapján készült, sőt, még enyhébb is annál.

Az elmúlt két évben számtalan bevándorláspárti civil szervezet mindent megtesz azért, hogy a kormány ne tudja megfelelően ellátni a magyar és európai uniós jogi és határvédelmi feladatait – mondta Gulyás Gergely.

A Fidesz frakcióvezető-helyettese arról beszélt: ezeknek a szervezeteknek többsége az Európai Unión kívülről, nagyrészt Soros Györgytől kap jelentős összegeket. Hozzátette: a kormány senkit sem akar megbélyegezni, de elvárható, hogy az átláthatóság rájuk nézve is érvényesíthető legyen.

Amerikai minta

A civil szervezetek átláthatóságáról szóló magyar törvényjavaslat az amerikai FARA, vagyis a külföldi szervezetek regisztrációjáról szóló törvény alapján készült. Az Egyesült Államokban ezeknek a szervezeteknek nem csak a finanszírozásukról, hanem a tevékenységükről is be kell számolniuk. A törvény arra kötelezi a politikai, vagy politika közeli tevékenységet végző szervezeteket, hogy:

  • rendszeres időközönként hozzák nyilvánosságra a megbízóikkal fenntartott kapcsolatukat,
  • és, hogy mutassák be tevékenységüket, valamint a finanszírozásukat bizonyító számlákat és az azokon szereplő összegeket is.

Ráadásul csak akkor tevékenykedhetnek az Egyesült Államokban, ha a teljes regisztrációjukat és az ahhoz kapcsolódó minden dokumentumot a Legfőbb Ügyész hitelesít. Ha pedig egy szervezet nem tartja be, vagy szándékosan megsérti a FARA bármely rendelkezését, akár 10 ezer dolláros bírsággal, tagjai pedig 5 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethetők.

Enyhébb lenne a hazai

Gulyás Gergely hangsúlyozta: az amerikai jogszabály sokkal szigorúbb, mint a magyar tervezet. Voltak a Fideszben olyanok, akik szerint az amerikai törvényt kellett volna szó szerint lefordítani, és elfogadni, a többség azonban puhább álláspontot képviselt. A törvényjavaslat így csak azt segít világossá tenni, hogy a szervezetek kitől és milyen támogatásokhoz jutnak hozzá külföldről.

– Nagyon fontos, hogy egyértelművé tegyük, senkit semmilyen szankcióval nem kívánunk súlytani, ez a törvény semmi mást nem ír elő, mint azt, hogy mindenki hozza nyilvánosságra azokat az adatokat, amelyek a külföldről érkezett finanszírozásával kapcsolatosak. Egyébként ugyanolyan alkotmányos keretek között a véleménynyilvánítás szabadságának alkotmányos védelmét élvezve működhet Magyarországon – fogalmazott.

Hozzátette: a külföldről finanszírozott civil szervezetek részéről látszólagos és eltúlzott sérelem, hogy egy évben egyszer be kell számolniuk a támogatásaikról.