Magyar autonómia Közép-Európában címmel a külhoni magyarságról és az autonómiáról szervezett konferenciát a Kodolányi János Főiskola, az Institute for Cultural Relations Policy és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet (NPKI) a Nemzetpolitikai Államtitkárság támogatásával a főiskolán.
Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára megnyitó beszédében kiemelte: a nemzetpolitika célja megőrizni a határon túliak magyar identitását úgy, hogy közben boldoguljanak a szülőföldjükön. Ahol a szomszédos országokban a magyarok kifejezték az autonómia iránti igényeiket, támogatjuk azokat – mondta.
A helyettes államtitkár emlékeztetett: sok nemzetközi dokumentum kimondja, hogy az autonómia hozzájárulhat a kisebbségi jogok érvényesítéséhez és az asszimiláció megelőzéséhez. Egy kormánynak megértéssel kell fordulnia az autonómiaigények iránt – vélekedett. Hozzátette: a legjobb gyakorlatoknak, működő autonómiáknak példaként kell szolgálniuk az államok számára.
MTI Fotó: Bruzák Noémi
Kántor Zoltán, az NPKI igazgatója előadásában arról beszélt, hogy az autonómia összeegyeztethető az állam integritásának megőrzésével.
Kifejtette: a nemzetpolitika célja, hogy kapcsolatot teremtsen az anyaország és a határon túli kisebbségei között, ennek útja lehet a kettős állampolgárság intézménye, a pénzügyi, gazdasági támogatás, továbbá a politikai, diplomáciai támogatás a nemzetközi szervezetekben. E politika belpolitikai következménye, hogy az anyaországban viták lehetnek a támogatás mikéntjéről – tette hozzá.
Kántor Zoltán szerint az, hogy egy jó államnak foglalkoznia kell a határon túli kisebbségekkel, több szempontból is igazolható. Alátámasztható nemzetépítési okokkal, a nemzetközi jog alapján a jog előtti egyenlőség elvével, a politikai filozófia alapján pedig a csoportok közötti egyenlőség biztosításának elvével – magyarázta.
Arra is kitért, hogy a nemzeti kisebbségek célja a nemzeti, kulturális és nyelvi identitásuk megőrzése, és ennek eszközei lehetnek az etnikai pártok, a nyelvi, oktatási jogok kiterjesztése, az autonómia és a közösségépítés.
Az NPKI igazgatója arról is beszélt, hogy a nemzetpolitika rendszere úgy épül fel, hogy annak jogi kerete az alkotmány, az állampolgársági törvény, a választási törvény, a döntéshozó az anyaország és a kisebbségek, továbbá bizonyos intézmények – alapítványok, kulturális intézetek – is szerephez juthatnak benne.
Előfordulhatnak konfliktusok
Kántor Zoltán a magyarországi helyzetről beszámolva elmondta: jellemzők a nagy és aktív kisebbségek a szomszédos országokban és az, hogy előfordulnak belpolitikai viták Magyarországon a nemzetpolitikai kérdésekben. A magyarországi helyzetnek nemzetközi jelentősége is van, mert ráirányította a figyelmet az anyaország és határon túli kisebbségei közötti kapcsolatokra – vélekedett.
Úgy látja, 2010 után a nemzetpolitika átformálásával jóval aktívabb lett ez a politika, és e folyamat legfontosabb lépése a kettős állampolgárság bevezetése volt. A magyar külpolitika alapvetően jó kapcsolatokra törekszik a szomszédos országokkal, de a kisebbségek támogatása néha feszültséghez vezethet – közölte.
Kántor Zoltán előadása végén felvetette, hogy érdemes megvizsgálni, a kettős állampolgárságnak milyen hatása lehet az autonómiaigényekre, a szülőföldhöz fűződő kapcsolatokra, továbbá a választási mobilizációra.
