Lábnyomok a fővárosi aszfalton - hogyan nézzünk FEL Budapestre?

„Fel a fejjel Budapest!” - címmel indult egy rendkívül kreatív kezdeményezés a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében, így tartva görbe tükröt a lehajtott fejjel, telefont nyomkodva közlekedő társadalom számára.

A projekt lényege, hogy egy környezetkímélő megoldás segítségével úgynevezett inverz grafitit festettek 20 fővárosi épület bejáratához. Ezekből az aszfaltrajzokból derül ki, hogy ki tervezte az adott házat, mikor épült és melyik stílust képviseli.

Az ImagineBudapest csapata pedig tematikus sétát is indít a „megjelölt” házak vonalán. Az építészeti túra során megannyi érdekesség derül ki, nem csupán az épületekről, hanem az adott korról és a környezetről is.

A zigzag művészet kezdetei

Az Art deco nevű séta közben egy olyan stílusirányzat rejtélye „oldódik meg”, amely a XX. század első felének egyik különlegessége is volt: nem izmus, nem is mozgalom és még csak kiáltványa sem volt. Sem újságja, sem vezéralakja, sőt sokáig még nevet sem kapott. Pedig az art deco iparművészet már az I. világháború előtt is létezett, de tömeges építészeti alkalmazása az 1925-ös párizsi világkiállítással kezdődött el. A stílus neve is ennek a rövidítéséből származik: Exposition des Arts Decoratifs et Industrieles Modernes (Modern iparművészeti és iparmű kiállítás). Az irányzatot egyébként ZigZag Modern, Style Floreale és Lilienstil nevekkel is illették még.

Budapest VI. került, Eötvös utca 31., 1984-ben (Fotó: Makovecz Benjamin)

Budapest VI. került, Eötvös utca 31. (Fotó: Makovecz Benjamin)

Míg a nemzetközi kiállítás sikere új lendületet adott az építészetnek és a formatervezésnek és az art deco a két világháború között gyakorlatilag az élet minden területére hatott, hazánkban egészen más szelek fújtak.

Eközben itthon…

A Trianonban aláírt egyezményt követően Magyarországból egyik pillanatról a másikra kis ország lett. Nyersanyaghiánnyal, inflációval küzdve ez az időszak itthon korántsem a fellendülésről szólt, alig voltak új építkezések. A politika diktálta ízlés, vagyis a Trianon után építészeti-politikai lobbi az építési hivatalon keresztül tiltotta bármifajta „haladó” építészet megvalósulását, így a szecesszió továbbfejlesztését is. A rendelet: „Főbb tereken és útvonalakon csak nemesebb stílusban szabad alkotni.”, azt jelentette, hogy a városi hatóság csak a történelmi építészet formáit engedélyezte, így az art deco kezdeményezések mellékutcákba, míg a bauhaus hatásait hordozó villaépületek Buda hegyvidékére kényszerültek.

A Budapest III. kerület, Veder utca 28 sz. lakóház kerti homlokzata, jobbra egy Vihar utcai üzemcsarnok részlete 1932-ben (Fotó: Lengyel Zoltán(Fortepan)

A Budapest III. kerület, Veder utca 28 sz. alatti lakóház kerti homlokzata, jobbra egy Vihar utcai üzemcsarnok részlete 1932-ben (Fotó: Lengyel Zoltán(Fortepan)

A korszak egyik, 1929-ban épült Art Deco alkotása az Országos Szeszértékesítők bérháza volt. Róth Zsigmondot, az I. világháború után küldte Teleki Pál miniszterelnök Amszterdamba majd Madridba, hogy a háború utáni nyomort műtárgyak eladásával és ellenértékük hazautalásával ínségakcióként enyhítse. A több nyelvet beszélő, festészethez is értő Róth művéhez inspirációit Madridban nyerte, alkotása elsősorban a Teatro Infanta Beatriz (Beatrix infánsnő filmszínház) épületével mutat meggyőző hasonlóságot.

Az Oszágos Szeszértékesítők bérháza 1929-ből.

Az Oszágos Szeszértékesítők bérháza 1929-ből.

A szecessziótól a felhőkarcolókig
A túra során megtudhatjuk miként merített forrást az art deco művészete a hazánkban ismert és elismert szecesszióból, ki volt a budapesti festők egyik mecénása, akinek a magángyűjteményében olyan nevek kaptak helyet, mint Goya, Rembrandt, Rubens, Botticelli, Van Gogh, Manet, Monet, Renoir, Cézanne és Picasso. Megismerkedhetünk annak a magyar építésznek is a nevével, akinek felhőkarcolói szinte minden második Manhattanben játszódó amerikai filmben felbukkannak. Kiderül az is, hogy miért csupán egy art deco jelleget magán viselő ház áll a Madách téren és nem egy igazi felhőkarcoló. Valamint az Új Színház épületének alkotójáról is kiderül, hogy műve egy zseniális véletlennek köszönhető, vagy egy hihetetlen építészi jövőbelátás terméke.

Gregersen Hugó 26 emeletes felhőkarcolójának a terve a Madách térre 1930.

Gregersen Hugó 26 emeletes felhőkarcolójának a terve a Madách térre 1930.

Budapest, 2009. szeptember 9.  Az Anker-ház (k), mellette jobbra a Madách-házak egyik épülete a Károly körúton. Az előtérben a Városháza park részlete látható. MTI Fotó: Kovács Sándor

Itt pedig a felhőkarcoló helyett végül megvalósult terv, az Anker-ház  melletti Madách-házak egyik épülete a Károly körúton 2009-ben (MTI Fotó: Kovács Sándor)

Viszlát kontyok, viszlát fűző!
A fényreklámok ideje szintén az art decohoz köthető, ekkor jelentek meg a neonban úszó kirakatok is, éppen úgy, mint a jazz vagy a mozi. Így nem meglepő módon a nagy filmgyárak emblémái is art déco-sak (Warner Bros., Universal Pictures, 20th Century Fox.).

Ott, ahol az Art Deco a legmagasabb szinten ki tudott teljesedni (Egyesült Államok) az egész életmódra, életvitelre hatással volt, mint például a divatra is.

Budapest, 1935 körül A Váci utca részlete, jobb oldalon a Corso mozival.  A felvétel készítésének pontos dátuma ismeretlen. MTI Fotó: Haár Ferenc

Fényreklámok Budapest belvárosában. A Váci utca részlete, jobb oldalon a Corso mozival 1935 körül (MTI Fotó: Haár Ferenc)

Az emberi igényeket kielégítő, kényelmes és funkcionális ruházat áttörésének időszaka. A bonyolult kontyoknak, a malomkerék kalapoknak, a dagályos ruháknak és a fűzőnek is befellegzett. A modern nő már siet és nem vonul, gyorsan szeretne elkészülni, mert tanul, dolgozik, sportol, utazik.

A kor nőideálja Greta Garbo, akinek hazai megfelelője Fedák Sári volt a ’20-as években később Karádi Katalin nevével váltak fogalommá a korszakban. A divat legmarkánsabb vívmánya a rövid, vagy charleston szoknya volt, amely a kor kedvenc táncáról kapva a nevét először mutatta meg a térdet. A rövid ruhához a harisnya viselése is reformon esett át, amelyhez az ipar is hozzájárult a műselyem feltalálásával.

Budapest V. kerület, József nádor tér 1930-ban (Fotó: Fortepan)

Divatosan öltözött hölgyek Budapesten, az V. kerületi József nádor téren 1930-ban (Fotó: Fortepan)

Az ImagineBudapest sétáin áprilisban négy alkalommal lehet rész venni, bővebb információ a Budapesti Tavaszi Fesztivál honlapján található.