Valakinek elgurult a gyógyszere, vagy túl sokat ivott – így kommentálta Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában a The Times azon értesülését, miszerint Magyarország és Lengyelország ultimátumot kaphat, ha nem fogadják el a kötelező kvótát, távozniuk kell az Európai Unióból.
Hozzátette: sokkal félelmetesebb az a verzió, miszerint valaki ezt tényleg komolyan gondolta, hiszen ez zsarolásnak számít. Az biztos, hogy ez a dolog nem a kötelező kvótákról, a szétosztani tervezett 120 ezer menekült szétosztásáról szól. Magyarország és Lengyelország önálló véleményt fogalmaz meg az Európai Unió jövőjével kapcsolatban, és ez nem tetszik a német-francia-benelux-tengelynek – magyarázta.
Az elképzelés egyébként több sebből vérzik, hiszen nincs olyan eljárás, mellyel „bárkit ki lehetne rugdalni az unióból” – jegyezte meg.
Hozzátette: van egy folyamatban lévő jogi eljárás. Magyarország – Szlovákiával és Lengyelországgal együtt – azt mondta, „egy szalmaszálat sem tesz keresztbe”, míg a bíróság nem dönt ennek jogszerűségéről. Ráadásul az unióban nincs egyetlen olyan ország sem, mely teljesítette volna a kötelező kvótát. Másfél év alatt a 120 ezerből 15 ezret sikerült áthelyezni.
A kvótamechanizmus ugyanis nemcsak jogellenes, hanem végrehajthatatlan is – foglalt állást.
Kristálygömböm nincs, nem tudom, az Európai Bíróság hogyan dönt a kötelező kvótáról – fogalmazott a stratégiai igazgató, aki valószínű szcenáriónak nevezte, hogy azt mondják majd ki, az eljárás nem volt jogellenes, de miután egy ideiglenes intézkedésről van szó, és már eltelt közel két év, nem kell azt végrehajtani.
Az igazság azonban szerinte Magyarország oldalán áll, miszerint a kötelező kvótáról szóló a döntést nem lehetett volna meghozni csak konszenzussal.