Minden adott a méhészkedéshez

A méhektől és más beporzóktól függ az emberiség élelmének 30-35 százaléka; az ökoszisztémák átalakítása ugyanakkor világszerte károsan hat a beporzó rovarokra - írja a Magyar Hírlap, hozzátéve, hogy Magyarországon jók az adottságok a méhészkedéshez.

Magyarország a méhsűrűséget tekintve a második Európában. Az intenzív tájhasználat, a megszokott, hagyományos módszerekkel zajló mezőgazdasági művelés, vagyis a monokultúrás, nagytáblás gazdálkodás és a nagy mennyiségű vegyszer használata az előnyök mellett súlyos gondok forrása is.

Mindez ugyanis az agrártáj homogenizációjához és az élőhelyek minőségi romlásához vezet, ami érinti a vadon élő növény- és állatközösségeket, köztük a kiemelten fontos beporzó rovarokat is – állítja a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Ökológiai Kutatóközpont Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoport munkatársa, Kovács-Hostyánszki Anikó.

Magyarország Európa egyik olyan régiója, amelynek ökológiai adottságai kimondottan kedveznek a méhészkedésnek. A méhészek számát tekintve a középmezőnybe tartozik hazánk, de a méhsűrűséget figyelembe véve a második helyen áll Európában, hiszen az átlagos méhcsaládsűrűség Magyarországon 11,7 méhcsalád négyzetkilométerenként – olvasható a Magyarország élelmiszer-gazdasági programja 2016-2050 című tanulmányban.

Egyébként méztermésünk az időjárási feltételek függvényében erősen ingadozó, 15 ezer és 30 ezer tonna között változik.

A megtermelt méz 75-80 százalékát exportáljuk, hiszen mézeink nagyobbik része javító mézként eladható a nemzetközi piacokon a kevésbé jó adottságú melegövi mézek feljavítására.