Az Igazságügyi Minisztérium államtitkára szerint szükség van az emberi jogok európai egyezményének megreformálására, drasztikus lépéseket azonban nem kell tenni azért, mert Magyarországnak és mellette több tagállamnak is problémája van a strasbourgi bíróság ítéleteivel.
Völner Pál kedden újságíróknak válaszolt arra a kérdésre, hogy a tervek között szerepel-e Magyarország kilépése az egyezményből, miután több kritika érte az Emberi Jogok Európai Bíróságának azon döntését, amelyben elmarasztalta Magyarország eljárását két bangladesi menekült esetében. Az államtitkár azt követően válaszolt a kérdésekre, hogy beszámolt az Országgyűlés igazságügyi bizottsága előtt a bíróság 2016-ban hozott ítéleteinek végrehajtásáról.
Völner Pál (Fidesz-KDNP), az Igazságügyi Minisztérium államtitkára. MTI Fotó: Bruzák Noémi
Közölte: vannak a bíróságnak nehezen megmagyarázható, ellentmondásos ítéletei, ezeket azonban tárgyalásos úton kell rendezni. A konkrét üggyel kapcsolatban megjegyezte: az ítélet fals tényeken alapul, ezért az ország felülvizsgálati kérelemmel fordul az úgynevezett nagykamarához.
Sokmilliós kiadást okozott a két bangladesi
Úgy fogalmazott: a Helsinki Bizottság “toborzott” két állítólagos bangladesit, akik írástudatlanok, és egy papírral elindultak Strasbourgba, hogy kifogásolják a magyar jogrendszerben megvalósított határzár intézményét. Erre hivatkozva értek el kártérítést és perköltséget, sokmilliós kiadást okozva az adófizetőknek.
Hozzátette: reméli, a nagykamara figyelembe veszi, hogy Magyarországnak a schengeni egyezmény alapján meg kell védenie az unió határait, de azt is, hogy ezek az emberek ténylegesen nem voltak őrizetben, hiszen a tranzitzónából bármikor visszamehettek volna abba a biztonságos országba, ahonnan Magyarországra jöttek. Hozzátette: a bíróság olyan jelentéseket vett figyelembe, amelyekben a Helsinki Bizottság szakértőként járt el, miközben a perben képviselt egy felet. Ez a magyar vagy más nemzetállami jogrendszeren belül elképzelhetetlen lenne.
Jogunkban áll megvédeni határainkat
Kijelentette: jogunk van megvédeni a határainkat és átvilágítani azon szervezeteket, amelyek ebben a “migránsbizniszben” utaznak, bármilyen támogatóik is vannak, beleértve Soros Györgyöt.
Az államtitkár a bizottság előtt is utalt a strasbourgi testület általa ellentmondásosnak tartott döntéseire, példaként azt hozta fel, hogy egy alkalmazásba kerülő nyugdíjas járadékának elvételekor a szociális juttatást tulajdonhoz való jogként kezelte, míg egy szlovák állampolgárságától megfosztott felvidéki magyar esetében, aki szintén elveszíti nyugdíját, azt már nem tekintette annak.
Jelentős ügy a 98 százalékos adó kérdés
Beszámolt ugyanakkor arról is: 2016-ban az ügyek egy jó része a börtönök zsúfoltságával állt kapcsolatban, ezt a problémát azonban várhatóan augusztusig megnyugtatóan lezárhatják. A legjelentősebb ügyek közé sorolta még a végkielégítéseket érintő 98 százalékos adó kérdését, amelyet már mérsékeltek. A minisztérium tájékoztató anyagából kiderül az is, hogy tavaly csaknem kilencezer magyar kérelmet nyújtottak be a bírósághoz, amely összesen több mint 1 milliárd forintnyi kártérítést ítélt meg.
“Kísért a múlt” – fogalmazta meg kritikáját a testület ülésén Bárándy Gergely (MSZP), aki kijelentette: a kormányzat “bűnös döntései” miatt születnek az előre látható elmarasztaló ítéletek. Ide sorolta az egyházak ügyét vagy a Legfelsőbb Bíróság elnökének elbocsátását, és felvetette, hogy a döntéshozóknak, például Kövér László házelnöknek szerinte saját zsebből kellene állnia a bírságok “ámokfutása miatt”, amelynek során a Parlamentben transzparenst használó képviselőket büntette. Szerinte az ország legnagyobb szégyene lenne, ha kilépnénk az egyezményből.
Az egyetlen út, ha az ország nem enyhít a büntetéseken
Répássy Róbert (Fidesz) azonban arra mutatott rá: Nagy-Britanniában például rendszeresen hangzik el kormánypárti részről az egyezmény felmondását érintő nyilatkozat, szerinte nem egy “szörnyű dolog” ennek felvetése. Úgy ítélte meg: a strasbourgi bíróság minden döntéséből az derül ki, hogy kevésbé szigorú magyarországi ítéleteket várnak – így orvosolnák például a börtönzsúfoltságot -, a képviselő azonban az egyetlen útnak azt tartotta, ha az ország nem enyhít a büntetéseken.
Rubovszky György, a bizottság kereszténydemokrata elnöke ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy kilenc börtön épül. Vas Imre fideszes alelnök felháborítónak nevezte, hogy egyes szervezetek bizniszt csinálnak a bíróság előtti emberi jogi eljárásokból. Ismertette: a Magyar Helsinki Bizottság egy ügyben például több mint 200 eurós kártérítést harcolt ki, miközben csaknem 9 ezer eurós perköltséget is fizetni kell nekik. A képviselő úgy fogalmazott: egyes szervezeteknek visszafogottságot kellene gyakorolniuk.
