Túl szűk a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelye által meghatározott kétéves időkeret arra, hogy rendezzék a brit EU-tagság megszűnésének kérdéseit, lehetetlen ennyi idő alatt a távozás feltételeiről és a jövőbeli kapcsolatokról is megállapodásra jutni - fogalmazott Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti frakcióvezetője, aki "történelmi hibának" nevezte a britek távozását.
A német politikus úgy vélekedett, hogy “lehetetlen küldetés” mindössze két év alatt lezárni az egyeztetéseket, amelyet csak súlyosbít, hogy elvesztegettek kilenc hónapot az Egyesült Királyság uniós tagságáról kiírt tavalyi népszavazás óta.
Az uniós tárgyaló fél ragaszkodik hozzá, hogy csak azután kezdődhetnek meg a tárgyalások a jövőbeli kapcsolat feltételeiről, miután sikerült megegyezni a távozás kérdéseiről, a britek azonban abban bíznak, hogy párhuzamosan is folyhatnak majd ezek a megbeszélések.
Minden összekeveredne és tovább bonyolódna a folyamat
“Másképp minden összekeveredne, ami tovább bonyolítaná a folyamatot” – érvelt Weber a külön tárgyalások mellett, hangsúlyozva, hogy a harmadik országokkal kötött kereskedelmi egyezményekről általában évekig egyeztetnek. Példaként hozta fel az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi megállapodást, amelynek megkötéséhez több mint öt évre volt szükség.
Kiemelte, a kilépési feltételekről szóló majdani megállapodás ratifikálására is időt kell hagyni, így még kevesebb idő lesz lezárni a tárgyalássorozatot. A frakcióvezető “történelmi hibának” nevezte a britek távozását, emellett figyelmeztetett, hogy az Egyesült Királyságnak a kilépést követően is teljesítenie kell majd a közösséggel szemben fennálló pénzügyi kötelezettségeit.
Ha sérti az unió értékeit, nem fogadják el a megállapodást
Ugyancsak kedden Pedro López de Pablo, az EPP szóvivője arról beszélt, hogy az Európai Parlament “kész a rossz zsaru szerepét játszani a kiválási tárgyalásokon”. “Mi leszünk, akik mindenért szót emelünk” – szögezte le. Bár szakemberek szerint a parlament csak marginális szerepet fog játszani a tárgyalásokon, az Egyesült Királyság és az EU közötti esetleges egyezséget az Európai Parlamentnek is jóvá kell majd hagynia, sok képviselő pedig azzal fenyegetett, hogy nem fogadják el a megállapodást, amennyiben az valamilyen szempontból sérti az unió alapértékeit.
A brit kormány a tervek szerint szerdán aktiválja a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét, amely az EU-tagság megszűnésének folyamatát szabályozza, és amely kétéves időtávlatot irányoz elő a kilépés feltételeiről szóló tárgyalásokra. Ennek alapján a britek tagsága 2019 márciusában szűnhet meg, amennyiben a felek nem állapodnak meg a folyamat meghosszabbításáról. Ehhez azonban az Európai Unióban maradó többi ország egyhangú beleegyezésére lenne szükség.
