A jelenlegi keretek között is lehet többsebességes Európa

Több tekintetben is szimbolikus a mostani uniós csúcstalálkozó helyszíne és időpontja: 60 éve írták alá a Római Szerződést, ezzel kezdődött az Európai Unió története – jelentette ki Pócza István, a Századvég Alapítvány kutatója az M1 Ma reggel című műsorában.

Ez a találkozó messze túlmutat egy egyszerű megemlékezésen, ünnepségen. A találkozót átlengik az unió jövőjével kapcsolatos viták, merre megy tovább az európai integráció, a nagy kérdés, kik és hogyan fogják a közösséget irányítani – tette hozzá.

A britek bizonyos kérdésekben komoly ellenerőt tudtak képezni Németországgal szemben, ez megszűnik a Brexittel, és a németek szerepe megerősödik. Itt vetődik fel a többsebességes Európa víziója, mely a németek mellett a franciák támogatását is élvezi – jegyezte meg.

Emlékeztetett arra: hat alapító tagállamról beszélhetünk, az egykori Német Szövetségi Köztársaságról, Olaszországról, Franciaországról és a Benelux-államokról. Ők úgy találták ki az integrációt, hogy az akkori erőviszonyokat, a hat magállam erőviszonyát, gazdasági struktúráját leképezzék. Ez az integráció az évtizedek alatt folyamatosan bővült, kialakult egyfajta megosztottság a Kelet és a Nyugat között. A magországok kiegészítve Spanyolországgal amellett törnek lándzsát, hogy az uniót többsebességes Európává tegyék, míg más országok – a többi közt a V4-ek – jelezték, nem akarnak ilyen elitklubot. Ha ugyanis a többsebességes Európa a jelenlegi tervek szerint valósul meg, akkor bizonyos országok egyértelműen kimaradnak előnyökből – magyarázta.

Nem egy Európai Egyesült Államok alapjait akarták az alapítóatyák megvetni, hanem szerették volna, hogy egyfajta együttműködés alakuljon ki. Ugyanakkor az integráció a következő évtizedekben egyre inkább egy föderális irányt vett. Ez a vita mostanra csúcsosodik ki – ismételte meg.

A kutató idézte Robert Schuman német-francia kereszténydemokrata politikust, aki szerint a demokrácia vagy keresztény lesz, vagy nem is lesz. Egy kereszténységgel szembeni demokrácia tulajdonképpen karikatúra.

Bármerre is menjen az európai integráció jövője, arról nem dönthet csupán néhány ország, a tagállamoknak meg kell egyezniük a közös irányokban – hangoztatta.

Ahhoz nem szükséges megegyezés, hogy az Európai Unió a jelenlegi keretei között tovább működjék, az integrációt  azonban bizonyos kérdések folyamatosan feszítik szét. Ezért is érkeztek tervek a közösség megreformálására, a többi közt Jean Claude-Junckertől, az Európai Bizottság elnökétől. Az ötpontos fehér könyvének első pontja azonban pont arról szól, hogy minden marad úgy, mint eddig. Itt érdemes megemlíteni Sigmar Gabriel német külügyminiszter azon gondolatát, miszerint a többsebességes Európa már velünk él, gondoljunk csak a schengeni határokra, az eurózónára – magyarázta.

A jelenlegi keretek között is tud többsebességes lenni Európa – hangsúlyozta.