A Nézőpont Intézet a Római Szerződés aláírásának 60. évfordulója apropóján készített felmérése szerint a magyarok többsége elégedetlen a brüsszeli vezetéssel, de nem lépne ki az Európai Unióból - mondta Fodor Csaba, a Nézőpont Intézet ügyvezetője, az intézet által szervezett tanácskozáson.
A 60 éves a római szerződés – agónia vagy eszmélés kezdődik Európában? címmel szervezett beszélgetésen Fodor Csaba elmondta: felmérésük szerint a teljes felnőtt népesség kétharmada (66 százalék) szerint inkább rossz irányba mennek a dolgok Európában és tízből közel hatan (56 százalék) elégedetlenek a brüsszeli uniós vezetéssel, ugyanakkor a Brüsszel-kritika nem jár együtt az uniós tagság ellenzésével, hiszen tízből hét megkérdezett (73 százalék) úgy véli, Magyarországnak nem kell kilépnie az Európai Unióból.
Hozzátette: ez utóbbi kérdésben leginkább a Jobbik szimpatizánsai megosztottak, de még körükben is elsöprő többségben (72 százalék) vannak a tagságot pártolók a kilépést pártolókkal szemben (24 százalék). Megjegyezte: Európa helyzetével kapcsolatban leginkább a baloldali szimpatizánsok megosztottak, 57 százalékuk ugyanakkor szintén elégedetlen és csak 40 százalékuk vélekedik pozitívan.
Az EU története ma legnagyobb válságában van
A Nézőpont Intézet ügyvezetője úgy vélte: bár az európai integrációs folyamat minden nyilvánvaló hibájával együtt számos előnyt hordoz magában, még sincs ok ünnepelni a Római Szerződés aláírásának 60. évfordulóján, mert ma az Európai Unió története legnagyobb válságában van. Szerinte a következő évek tétje az, hogy lesz-e hangja, érdekérvényesítő képessége Európának globális téren.
Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkára előadásában ugyanakkor úgy értékelte: van ok az ünneplésre, az évfordulók tiszteletben tartására, hiszen ez lehetőséget ad arra, hogy megfogalmazzák az európai integráció értékeit.
Kevés az olyan politikus, akik felelősen gondolkodik
Hangsúlyozta: az európai integráció motorja a biztonság és a jólét reménye volt, egy olyan vízió, amit 60 éve, az akkori politikai elit a háború élményének közelségében fogalmazott meg. Szerinte ugyanakkor ma kevés olyan politikus van, akik felelősen gondolkodik, és legalább középtávú vízióval rendelkezik Európával kapcsolatban.
Az államtitkár szerint a 2008-ban kezdődő gazdasági válság, majd az Európa környezetében és közvetlen szomszédságában, Ukrajnában kialakult biztonságpolitikai válságok, illetve az elmúlt időszak precedens nélküli migrációs hulláma után integrációs-legitimációs válság következett, ami a Brexittel tetőzött. Szerinte ezekre a különböző típusú válságokra az Európai Unió nem tudott reagálni.
Magyarország az egyik legjogkövetőbb tagállam az EU-ban
Az államtitkár zsákutcának tartja a föderalista, az európai egyesült államok létrehozását célzó koncepciót és bírálta a kétsebességes Európa gondolatát is. Ezzel szemben – mondta – a magyar kormány víziójában a négy alapszabadság egyensúlya és a többszintű európai együttműködés szerepel. Hangsúlyozta: el kell oszlatni azokat a képzeteket, hogy a visegrádi országok akarják megbontani a szerződést. Megjegyezte, hogy Magyarország az egyik legjogkövetőbb tagállam az EU-ban, példaként hozva, hogy a migrációs ügyekben született döntések megfeleltek a schengeni kódexnek.
Az EU egyik legnagyobb problémájának az államtitkár azt nevezte, hogy a közösen létrehozott uniós jogot szelektíven alkalmazzák, és intézményi oldalról jelentős részben túllépik a hatáskört. Higgadt párbeszédre van szükség, és az Európai Unió bővítésére, hiszen a Nyugat-Balkán integrációja érdeke az EU-nak – érvelt.
Hatvan éve, 1957. március 25-én írta alá Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, a Német Szövetségi Köztársaság és Olaszország az Európai Gazdasági Közösséget (EGK), valamint az Európai Atomenergia Közösséget (Euratom) létrehozó Római Szerződést. Az EGK-ből nőtt ki az Európai Közösségek, majd az Európai Unió.
