Nehezebben tűrik a migránsokat Ausztriában mint tavaly

Az osztrákok az élet minden területén egyre kritikusabbak az Ausztriában élő migránsokkal, menekültekkel és bevándorlókkal szemben, és általános kiábrándultság tapasztalható körükben az együttélést illetően - derült ki az Osztrák Integrációs Alap (Österreichischer Integratrionsfond, ÖIF) frissen közzétett 2017-es integrációs felméréséből.

Az ÖIF szerint az, hogy a lakosság egyre kritikusabban viszonyul a migránsokhoz és menekültekhez, részben a média számlájára írható, valamint az elmúlt hónapok történéseivel függhet össze. A lakosság 52 százaléka szerint rossz vagy “inkább rossz” az együttélés a migránsokkal és menekültekkel.

A megkérdezettek 41 százaléka úgy véli, hogy az elmúlt időszakban javult a migrációs helyzet, míg 36 százalék változatlannak találja azt, 20 százalék szerint pedig romlottak a dolgok.

A felmérés résztvevőinek 84 százaléka szerint továbbra is szükség van a határellenőrzésre. A szigorúbb határőrizetet leginkább a nők, az 50 év felettiek, a vidékiek, a kelet-ausztriaiak és az alacsonyan képzettek támogatták. A lakosság 53 százalékának romlott a személyes biztonságérzete az Ausztriába érkezett migránsok miatt, ami 6 százalékponttal több a tavalyi év közepén mért értéknél.

A lakosság 46 százaléka továbbra is túl magasnak találja a 2016-ra 37 500 főben meghatározott menekültplafont, míg 30 százalék szerint éppen jó helyen húzták meg azt, 11 százalék szerint pedig Ausztria több menedékkérőt is befogadhatna.

Csökkenteni kell a menekültek állami juttatásait

A megkérdezettek többsége egyetért azzal, hogy csökkenteni kell a menekültek állami juttatását. A felmérésben résztvevők 72 százaléka helyes, 48 százaléka pedig nagyon helyes lépésnek tartja, hogy Felső-Ausztriában tavaly 914 euróról (több mint 283 ezer forintról) 560 euróra (nagyjából 173 ezer forintra) csökkentették a menekülteknek nyújtott szociális ellátás mértékét. A lakosság többsége szerint ezért a pénzért cserébe közmunkára kellene kötelezni a migránsokat és menekülteket.

Emelkedett a negatív érzések százalékpontja

Különösen negatívan értékeli az osztrák lakosság a muszlimokkal való együttélést: a megkérdezettek 61 százaléka rossznak vagy “inkább rossznak” érzi a viszonyt. Ez 10 százalékpontos emelkedést jelent a 2015 novemberében mért adatokhoz képest.

A megkérdezettek 80 százaléka szigorúbban ellenőriztetné a mecseteket a radikalizálódás megelőzése érdekében, 48 százaléka pedig kötelezővé tenné a német nyelv használatát az imaházakban. Szintén 80 százalék betiltaná a teljes testet elfedő muszlim öltözetet a nyilvános helyeken. A lakosság 76 százaléka szerint az iszlám nem tartozik Ausztriához.

Ellenzik a források emelését az integrációs szakterületre

Az osztrákok túlnyomó többsége (60 százalék) ellenzi, hogy az állam még több forrást irányítson át az integrációs szakterületre. A lakosság 73 százaléka nem támogatja a kettős állampolgárság bevezetését, és 81 százaléka semmiben sem könnyítene az osztrák állampolgárság megszerzésére irányuló eljáráson.

A felmérés résztvevői közül az alacsonyabb képzettségűek, illetve a városban élők minden esetben negatívabban viszonyultak az idegenekhez, mint társaik.

Az ÖIF integrációs barométerének az a célja, hogy időről időre mérje a lakosság hozzáállását a nem Ausztriában születettekkel való együttéléshez, ezzel segítve a szakterületen dolgozók munkáját. A 2017-es integrációs barométerhez 1000-1000 osztrák állampolgárt kérdeztek meg telefonon vagy interneten keresztül 2016 júniusában és decemberében.