A KMKF üdvözli a Kárpát-medence magyar-magyar összefogásait

A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) üdvözli, hogy az elmúlt időszakban a Kárpát-medence országaiban tovább nőtt a sikeres, magyar-magyar választási összefogások száma.

A KMKF plenáris ülésén elfogadott, MTI-hez pénteken eljuttatott zárónyilatkozat szerint a fórum tagjainak meggyőződése, hogy a magyar szervezetek együttműködésének egyre szorosabbra fűzése még erősebb érdekképviseletet eredményezhet a jövőben, lehetővé téve a hatékony jogérvényesítést a kedvezőtlen helyzetben lévő, komoly kihívásokkal küzdő nemzetrészek számára is.

Kedvezőnek tartják a résztvevők, hogy a magyar nemzetgazdaság sikerei lehetővé teszik a magyarországi és külhoni gazdasági élet szereplőinek hatékony együttműködését, és a KMKF javasolja, hogy Magyarország – gazdasági teherbíró képessége függvényében – folytassa és terjessze ki a gazdaságfejlesztési programok támogatását, különösen figyelve az olyan identitáserősítő összetevőkre, mint a magyar nyelvtudás és nyelvhasználat gazdasági felértékelése.

A KMKF üdvözli, hogy a magyar kormány Kárpát-medencei óvodafejlesztési programot indított, és annak részeként a magyar bölcsődei hálózat erősítésére is sor kerül. Ezáltal egyre több magyar szülő és gyermek számára lesz elérhető a magyar nyelvű oktatás, s meggyőződésük, hogy e program sikere által biztosítható a határon túli magyar oktatás fenntartása.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke (szemben, k) megnyitó beszédet mond a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) plenáris ülésén az Országház Vadásztermében 2017. március 24-én. Mellette Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b2), Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára (b), Veress László, az Országgyűlés elnökének kabinetfőnöke (j2) és Sárdi Péter, az Országgyűlés Hivatalának külügyi igazgatója (j). MTI Fotó: Soós Lajos

Kövér László, az Országgyűlés elnöke (szemben, k) megnyitó beszédet mond a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) plenáris ülésén az Országház Vadásztermében 2017. március 24-én. Mellette Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b2), Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára (b), Veress László, az Országgyűlés elnökének kabinetfőnöke (j2) és Sárdi Péter, az Országgyűlés Hivatalának külügyi igazgatója (j).
MTI Fotó: Soós Lajos

A KMKF megerősíti azon meggyőződését, hogy a Magyarországgal szomszédos országokban élő magyarok autonómiaigényei alapján megvalósítandó autonómiaformák új bizalmi alapra helyeznék az ott élő magyarok és a többségi nemzet viszonyát, ami tartós megmaradást, gazdasági fejlődést hozna a különböző régióknak és az ott élőknek. Az európai integrációs intézmények jelentései és dokumentumai által is ajánlott autonómiaformák megvalósítása megerősítheti a térség stabilitását – rögzítették.

A fórum fontosnak tartja, hogy a sikeres európai modellek felmutatásával a Kárpát-medencei magyar autonómiatörekvések kérdésköre továbbra is az európai párbeszéd része maradjon.

A szervezet előremutatónak nevezte az Európai Unió Bíróságának döntését, amely arra kényszeríti az Európai Bizottságot, hogy érdemben is foglalkozzon a nemzeti kisebbségekről szóló Minority Safepack európai polgári kezdeményezés bejegyzésével.

Azt várják a magyar kormánytól, hogy minden lehetséges eszközzel lépjen fel a magyar kisebbségek meglévő jogainak védelme érdekében, különös tekintettel a nyelvhasználatra vonatkozóan. Az egyre inkább szaporodó konkrét jogsértések esetén az elvi támogatás mellett nyújtson közvetlen és közvetett segítséget az érintetteknek.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke (k) megnyitó beszédet mond a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) plenáris ülésén az Országház Vadásztermében 2017. március 24-én. Mellette Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b2), Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára (b), Veress László, az Országgyűlés elnökének kabinetfőnöke (j2) és Sárdi Péter, az Országgyűlés Hivatalának külügyi igazgatója (j). MTI Fotó: Soós Lajos

Kövér László, az Országgyűlés elnöke (k) megnyitó beszédet mond a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) plenáris ülésén az Országház Vadásztermében 2017. március 24-én. Mellette Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b2), Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára (b), Veress László, az Országgyűlés elnökének kabinetfőnöke (j2) és Sárdi Péter, az Országgyűlés Hivatalának külügyi igazgatója (j).
MTI Fotó: Soós Lajos

A KMKF üdvözli a magyar kormányának azon szándékát, hogy a határokon átívelő nemzetegyesítés folyamatát a határok átjárhatóságának javításával, benne a határátkelők számának jelentős növelésével és a jelenlegiek további bővítésével kívánja elősegíteni.

Figyelembe véve a Kárpát-medencei magyarság számának és arányának folyamatos csökkenő tendenciáját, a KMKF támogat minden olyan törekvést, amely ezt a folyamatot minden lehetséges módon fékezni próbálja.

A KMKF elítéli és mélységesen aggasztónak tartja a Romániában létező magyarellenességet, amely változó intenzitással, de folyamatosan jelen van, S határozottan tiltakozik a romániai magyarság jogait követelő békés tüntetők és a választott vezetői ellen irányuló hatósági túlkapások ellen. elfogadhatatlannak tartja ezen módszerek kiterjesztését a romániai magyar egyházi-, civil-, oktatási- és kulturális életre.

Aggodalommal veszik tudomásul, hogy Romániában a korrupcióellenes harc leple alatt sorozatos és alaptalan vádemelések történnek a magyar közösség tagjai ellen – olvasható a dokumentumban.

A KMKF felkéri a magyar Országgyűlést és a magyar kormányt, hogy hívja fel a nemzetközi szervezetek – különösen az Európa Tanács, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet -, továbbá az Európai Parlament és az Európai Bizottság, valamint az Amerikai Egyesült Államok Kormányának figyelmét a romániai magyar kisebbséget diszkrimináló hatósági fellépésekre és felkéri e szervezeteket, hogy a rendelkezésükre álló eszközökkel tegyenek meg mindent a jogbiztonság, az anyanyelvhasználat, a tulajdonhoz és szabad vallásgyakorláshoz való jog szavatolásáért.

Szlovákia esetében a szervezet kétoldalú kormányközi tárgyalások megkezdését javasolja olyan érzékeny kérdésekben is, amelyek évek óta terhelik a két ország viszonyát, többek között a kettős állampolgárság, a Beneą-dekrétumok hátrányos következményeinek kompenzálása vagy a kisebbségi önkormányzatiság megoldatlan kérdései. Elvárják, hogy a szlovák kormány a nemzetközi kötelezettségvállalásaival összhangban a magyar nyelvű oktatás ügyét – a bölcsődétől az egyetemig rendezze.

A KMKF támogatja a Vajdasági Magyar Szövetség kislétszámú tagozatokért folytatott küzdelmét, amelynek a jövőben is azt kell eredményeznie, hogy maradjanak meg az önálló magyar tagozatok, ami az asszimiláció leghatékonyabb ellenszere. Fontos eredménynek tartják, hogy az Ukrajnában lezajlott helyhatósági választások eredményeképpen a magyarság képviselői eredményesebben képviselhetik a magyar lakosság érdekeit a kárpátaljai helyhatósági szervekben.