Szász Jenő: egyszerre kell magyarnak és Krisztus-követőnek lenni

Egyszerre kell magyarnak és Krisztus-követőnek lenni - hangoztatta a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke Székesfehérváron, ahol kiosztották a kutatóintézet rajz- és esszépályázatának díjait "magyar zászló és címer", illetve "az én hősöm" témakörben.

Szász Jenő azt mondta, hogy az általuk kiírt pályázat egyszerre felelt meg a magyar és keresztény kettősségnek, amely tulajdonképpen Szent István-i örökség. Emlékeztetett arra, hogy az első magyar király egyrészt hazát teremtett e nemzetnek, másrészt fia elvesztése miatt arra kényszerült, hogy Máriának ajánlja fel a hazát, innen a keresztény örökség.

Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke (b) a kutatóintézet rajz- és esszépályázatának díjazottjaival a pályázat eredményhirdetésén Székesfehérváron, a városházán 2017. március 20-án. MTI Fotó: Bodnár Boglárka

Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke a kutatóintézet rajz- és esszépályázatának díjazottjaival a pályázat eredményhirdetésén Székesfehérváron, a városházán. MTI Fotó: Bodnár Boglárka

Fiatalok ezrei hallották meg a felhívást

Az elnök közölte, hogy felhívásukat a Kárpát-medencéből és a nagyvilágból fiatalok ezrei hallották meg. Jakab Antal erdélyi püspök szavait idézve Szász Jenő azt hangsúlyozta: a magyar és keresztény kettős örökség oly szoros és oly nagy az egymásrautaltsága, mint a test és lélek kapcsolatának. “Amikor a lélek elhagyja a testet, bekövetkezik a halál, ha eltérünk a nemzeti örökségtől, akkor megszűnünk magyarnak lenni, ha eltérünk a kereszténységtől megszűnünk kereszténynek lenni” – fogalmazott.

Cser-Palkovics András (Fidesz), Székesfehérvár polgármestere méltónak nevezte, hogy a díjkiosztó kapcsán a nemzeti szimbólumok és a magyar hősök jelentőségéről a “nemzet történelmi fővárosában” lehet beszélni. Kiemelte, a magyarság élete elképzelhetetlen a szimbólumok nélkül, továbbá a város és a nemzet sem létezhetett volna hősök nélkül, akik életüket adták a szabadságért, a kultúra megőrzéséért.

Örömteli feladat volt az alkotások áttanulmányozása

Molnár János festő- és grafikusművész, a rajzpályázat zsűritagja értékelésében hangsúlyozta, nem voltak nehéz helyzetben a képek vizsgálatakor, inkább örömteli feladat volt a rendkívül színvonalas alkotások áttanulmányozása. Megemlítette, hogy a 10 évesnél fiatalabb pályázók esetében csak a benyomásaik visszaadását, ezen életkor felett már a tanult rajztudást és technikát is értékelték.

Megjegyezte, hogy a kétezernél is több rajzon megjelentek történelmi személyek Attilától Szent Istvánon át Széchenyi Istvánig, míg az életképeken csatajelenetek, ’48-as honvédrohamok és 1956 budapesti harcai is fellelhetők voltak. Érdekességnek nevezte, hogy napjaink hősei, a sportolók is feltűntek egy-egy alkotáson. Takaró Mihály irodalomtörténész, az esszépályázat zsűrijének elnöke kiemelte, hogy békéről és nemzeti egységről szólt a pályázati kiírás, valamint “az én hősöm” kategóriában kiderült, kik a mai magyar ifjúság hősei, ideáljai.

A magyarság nem elsősorban genetikai kérdés…

Mint mondta, pozitív meglepetést jelentett, hogy nemcsak Szent István, Szent László vagy Mátyás király a mostani fiatalság hőse, hanem a szeretet, a tisztelet nemzetünk valódi nagyjai iránt más történelmi hősökön keresztül is megmutatkozott. ”A magyarság nem elsősorban genetikai kérdés, a magyarság tudatos sorsvállalás, tudatos kultúravállalás. Aki ezt vállalja, őrzi és építi, az magyar, és senki sem az, aki ezt nem teszi meg” – fogalmazott Takaró Mihály.

A IV. Ünnepi Rajz- és Esszépályázat keretében mintegy hatvan rajzot és esszét díjaztak. A díjazottak között a határon belüli (budapesti, miskolci, bonyhádi, székesfehérvári, szolnoki, ócsai, nagykállói) alkotók mellett vannak határon túliak is, a többi között az erdélyi Csíkszeredából, Szilágysámsonról, Nyárádremetéről, Székelyudvarhelyről, Kolozsvárról, a délvidéki Szabadkáról, Eszékről, Hajdújárásról, Magyarkanizsáról, Horgosról, a kárpátaljai Nagydobronyból, Ungvárról, valamint a felvidéki Nagycétényből, Szencről és Ógyalláról.

Március 16 – A magyar zászló és címer emléknapja

A díjnyertes műveket a Szent István Király Múzeum Országzászló téri épületében kiállították, azok a következő hetekben megtekinthetők lesznek. Az eseményen kiosztott összegzésben azt írták: az Országgyűlés a magyar zászló és címer emléknapjául, így az összetartozás egyik legfontosabb ünnepéül március 16-át jelölte ki.

A Nemzetstratégiai Kutatóintézet – amely küldetéséből eredően kiemelt feladatot vállal az emléknaphoz kapcsolódó ünnepségek és események szervezésében – az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkárságával közösen immár negyedszer hirdette meg a pályázatot a Kárpát-medencében, illetve a világban szétszórtan élő valamennyi, magát magyarnak valló óvodás, diák és egyetemista számára.

Idén – kapcsolódva a székesfehérvári Szent István Király Múzeum január 22-én megnyílt, “A DÖNTÉS” című kiállításához – az intézet pályázatát új témakörrel bővítette. “Az én hősöm” témakör Somogyi Győző Kossuth-díjas magyar grafikus- és festőművésznek, a nemzet művészének a kiállításon felvonultatott “Magyar Hősök Arcképcsarnoka” című, száz festményt tartalmazó ikonosztázára kívánt reflektálni.