Már a francia is magyar csigát eszik

Borbás Marcsi a Gasztro Angyal legutóbbi részében a francia kulinaritás Magyarországon tevékenykedő képviselőit látogatta meg, elvégre annak, aki a gasztronómiával foglalkozik muszáj némi franciát tanulnia.

A nyelvi megerősítés jegyében a Francia Intézetbe is ellátogató Marcsi egy kifejezetten bordeaux-i ínyencségeket árusító üzletben indította útjára legutóbbi műsorát, ahol is annak tulajdonosa, Clarence Joubert du Cellier fogadta – a férfi 2008-óta él Magyarországon, méghozzá stílszerűen egy magyar asszonynak köszönhetően, vagyis újfent elmondható, hogy „cherhez la femme”, azaz „keresd a nőt”. Nem mellesleg a kis delikátboltban a rózsaszín mustártól kezdve egészen a citruslekvárig mindent megtalálhatunk mi a francia szemnek és szájnak ingere.

Marcsi ezek után egy szintén budapesti pékségbe látogatott el, melynek munkatársai csupán bio alapanyagokból, vagyis elsősorban olyan magyar lisztből készítenek péksüteményeket, aminek előállításához nem használtak vegyszert – mondta el Tóth Márton, az üzlet alapítója. A bio persze nemcsak a vegyszerek száműzését jelenti, elvégre akik efféle hozzávalókkal dolgoznak, azok a munkamenethez és az egész vállalkozás működéséhez is másképp viszonyulnak; ennek értelmében tehát elmondható, hogy a bio leginkább egy szemlélet – a kovászos kenyér élettani hatásai ráadásul sokkal jobbak a kizárólag élesztővel készülő riválisainál, melynek bevezetése előtt a gluténérzékenység fogalma sem volt ismert.

Ezt követően Marcsi Pátyra utazott. Páty egy pincefalu, vagyis a bor kézzelfogható közelsége eleve adta magát egy francia kávézó megvalósításához – annak tulajdonosa, Biernaczky Miklós egy dél-franciaországi „tanulmányúton” gyűjtött ihletet a hely létrehozásához, így egyesítette a pincestílust a provance-i gasztróval. Marcsi itt egy igazi francia reggelit fogyaszthatott el: a kávézó a nap első étkezéséhez hagyományosan különféle pástétomokat kínál a friss bagett mellé – ilyen például a fűszeres, fügés, valamint a szarvasgombás sajtpástétom. Az ország gasztro angyala még egy teasütemény megalkotásában is részt vett, melynek elkészítésekor nagyon fontos, hogy minden egyes hozzávaló, kiváltképp a víz és a vaj jéghideg legyen, ugyanis ha a kezünk hője felmelegíti ezeket, a liszt magába szívja a nedvességet, vagyis nem lesz roppanós a tészta.

Páty után Marcsi Antoine Alazard ecseri tojásfarmjára indult, ahol a takarmányon, gabonán és különféle zöldségeken nevelt, úgy nevezett boldog csirkék raknak kisebb, ugyanakkor roppant ízletes és sűrű, krémes állagú tojásokat. A madarak nem mellesleg „örökbe fogadhatóak”, vagyis a névre íratási folyamatot követően kizárólag új „szüleiknek” tojnak majd – Marcsival karöltve a francia még egy ízletes, számára feltétlenül haza ízeket idéző szuflét is rittyentett.

A műsor háziasszonya ezután az eredetileg cukrásznak tanult Némethy Nerellát kereste fel konyhájában, akivel galette-et készített. Ez egy pite, vagyis egy mandulás sütemény, amit a franciák vízkeresztkor készítenek el, sőt, abba tradicionálisan egy-egy aprócska játékfigurát helyeznek, az azt megtaláló szerencsés gyermek pedig egy koronát kap. A francia konyha előtt tisztelgő adás végén az annak elején megismert Clarence Joubert du Cellier gondoskodott kiadós vacsoráról: a férfi fokhagymás-petrezselymes csigát készített (a hazájában közkedvelt állat egyedeit nem mellesleg szép számmal exportálják Zalából), melyet egy bélszín követett Rossini-módra, sőt, a hizlalt kacsamáj-steak sem hiányozhatott az asztalról.

A recepteket megtalálják a Gasztro Angyal honlapján – jó étvágyat kívánunk!