A kanyaró terjedésével lanyhul az oltásellenesség

Országos kanyarójárvány van Romániában, 2016 eleje óta több mint 3400 esetet diagnosztizáltak, 17-en meghaltak. A román egészségügyi miniszter a napokban ismét felszólította a szülőket, hogy oltassák be gyermekeiket, mivel csak azok betegedtek meg, akik nem kaptak védőoltást. Romániában az egészségügyi tárca szigorúbb oltási törvényt szeretne. De hol, milyen problémákat okoz az oltásellenesség? Mekkora átoltottságra van szükség ahhoz, hogy ne alakuljanak ki a mostanihoz hasonló járványok?

Megjelent a kanyaró Magyarország keleti határvidékén is. A romániai szakemberek szerint, aki kapott oltást, védettséggel rendelkezik. A legtöbb megbetegedést a Bánságban észlelték, Krassó-Szörény megyében több mint 700, Arad megyében több mint 600, Temes megyében 500-nál is több esetet jegyeztek. Aradon tavaly öten hunytak el a kanyaró miatt.

Ezek a személyek más betegségben is szenvedtek, a kanyaró csak súlyosbította a helyzetüket. Az általa okozott szövődmények miatt hunytak el – mondta az Arad megyei közegészségügyi igazgatóság sajtószóvivője.  Arad megyében 2016 áprilisában jelent meg a kanyaró és azóta egészen mostanáig körülbelül 640 esetet regisztráltak.

Kezdetben a társadalom perifériájára szorult roma közösség tagjai körében észleltek megbetegedéseket, utólag a járvány elterjedt az iskolai közösségekben, és a felnőttek körében is megjelent.

MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

Egyre többen kérik az oltást

Az oltóanyagban nem volt hiány eddig sem, mind a háziorvosok, mind a közegészségügyi igazgatóság készletén van elegendő vakcina, mely a kanyaró, a himlő és a mumpsz ellen is védettséget biztosít. Ezen kívül felszólították a háziorvosokat, hogy kövessék nyomon, mely gyerekek nem kaptak két adag vakcinát. Továbbá az Egészségügyi Minisztérium elrendelte, hogy már a 9 hónapos csecsemőket is beoltsák.

A sajtószóvivő szerint egy időben valóban volt egyfajta oltásellenes kampány a lakosság körében: elterjedtek olyan vélemények, hogy az oltóanyag a pozitív hatás helyett különböző betegségeket okoz, emiatt egyes szülők úgy döntöttek, nem oltatják be gyermeküket. Azonban a járvány elterjedésével egyre többen kérik az oltást: az év eleje óta 3500 gyereket oltottak be Arad megyében.

 

Súlyos szövődményeket okozhat, ha nem kezelik ki időben a betegséget, például agyvelőgyulladás, akkut hörgő- és tüdőgyulladás alakulhat ki, vagy olyan idegrendszeri megbetegedések, melyek a kanyaró után akár 7 évvel ütik fel a fejüket – hívta fel a figyelmet az aradi sürgősségi kórház gyermekosztályának vezetője.

A kór felütötte a fejét Belgiumban, és Magyarország keleti határvidékén is, ahová feltehetően romániai vendégmunkások és turisták vitték el a vírust.

Ferenci Tamás oltási szakértő a Kossuth Rádió Közelről című műsorában elmondta: minél ragályosabb betegségről van szó, annál nagyobb átoltottság szükséges ahhoz, hogy meg tudják akadályozni a járványok kitörését. A kanyaró az ismert betegségek között a legragályosabbak között van, vagyis a legkönnyebben terjed. Hozzátette: aminél az átoltottság a legkritikusabb kérdés, az tipikusan a kanyaró.

Az első kanyaróellenes oltást a romániai gyerekek annak idején alig 80 százaléka, míg a másodikat csak 50 százaléka kapta meg. A 80 százalék borzasztó kevés – szögezte le a szakember. Mint mondta, nyugaton jellemző,, hogy az átoltottság országos szinten nem rossz, de a kevés oltatlan személy térben koncentrálódik, és ott épp ezért tud kitörni a járvány.

Ernyőszerűen kiterjedt védelem

Az átoltottság kérdése a közösségi immunitása szempontjából különösen fontos; ha valaki nem is védett, akkor sem fog megbetegedni, ha mindenki más védett, akivel érintkezik – nyomatékosította Ferenci Tamás.

Magyarországon jelenleg 15 hónaposan kaphatják meg az oltást a gyerekek először, e kor alatt mindenki oltatlan, és bizonyos betegségben szenvedők sem kaphatják meg,  illetve a várandósok sem. Így tehát az oltásellenességtől függetlenül vannak olyan személyek is, akiket nem tudnak beoltani, ők viszont csak a társadalom többi ragjára számíthatnak – fejtette ki a szakember.

Magyarországon 98 százalékos az átoltottság. Idén a hét első feléig 10 új kanyarógyanús esetet regisztráltak hazánkban, így február vége óta 41 embernél jelentkeztek kanyaróra utaló tünetek.

Itthon 1969-ben vezették be a kanyaró elleni védőoltásokat, melynek köszönhetően a 47 éven aluli lakosság döntü többsége kapott legalább 1 kanyaró elleni védőoltást.