Javult a bírák fegyelmi helyzete, kevesebb fegyelmi eljárást indítottak tavaly, mint a korábbi években, és a kiszabott szankciók is enyhébbek - erről Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke beszélt a testület és az Országos Bírói Tanács (OBT) közös budapesti sajtótájékoztatóján.
Az OBH-elnök annak apropóján közölte ezt, hogy az OBT keddi ülésén számolnak be a bírák fegyelmi és ezzel összefüggő kártérítési ügyeiben, valamint a bírák munkájának szakmai értékeléséből eredő jogvitákban illetékes szolgálati bíróságok elnökei az elmúlt évről.
MTI Fotó: Balázs Attila
Az OBH MTI rendelkezésére bocsátott adatai szerint míg 2013-ban 22 írásbeli figyelmeztetést szabtak ki bírákra és 27 fegyelmi eljárást indítottak, addig tavaly az írásbeli figyelmeztetések száma 16-ra, a fegyelmi eljárásoké pedig 17-re csökkent.
Tavaly az elsőfokú szolgálati bíróságnál 17 fegyelmi eljárás indult: 16 elnöki kezdeményezésre, egy esetben pedig egy bíró a vele szemben kiszabott írásbeli figyelmeztetés ellen fordult szolgálati bírósághoz. Az elnöki kezdeményezések nagyobb része kötelezettségszegés miatt indult, például ügyviteli mulasztások, írásba foglalási késedelem, tárgyalás kitűzésének elmaradása miatt, míg három a hivatás tekintélyét sértő magatartás miatt. Utóbbiak részben büntetőeljárásokhoz is kapcsolódnak, amelyek esetében kötelező a fegyelmi eljárás megindítása – közölte az elnök, hozzátéve: két fegyelmi közúti baleset gondatlan okozásának vétsége, egy pedig ittas járművezetés miatt indult.
Az első- illetve másodfokon született jogerős fegyelmi eljárásokról azt mondta: egy feddés, illetve egy megrovás született, emellett több eljárás felmentéssel zárult, illetve olyan eset is volt, amikor a bírói tisztség megszűnése miatt megszüntették az eljárást.
MTI Fotó: Bruzák Noémi
Handó Tünde mindebből azt a következtetést vonta le, hogy fegyelmezettebb a bírói kar.
Az OBH elnöke hangsúlyozta: az integritás részkérdése a fegyelmi helyzet. A stratégiai célok között is megfogalmazott integritással összefüggésben rámutatott arra, annak lényege, hogy feddhetetlennek, tisztának, sérthetetlennek kell lenni, s úgy vélte: az emberek jogos elvárása, hogy a bírósági szervezet garantálja a személyi és intézményi integritást.
A szabályzat, mint lovagi páncél
Felidézte: 2012-ben már felállt egy bírákból álló integritási munkacsoport, amely előkészítette az etikai kódexet, de ügyelosztási sztenderdeket is létrehoztak és részt vettek az integritási szabályzat előkészítésében is. Utóbbival kapcsolatban elmondta: az hosszú előkészítő munka után, 2016 júliusában lépett hatályba.
Úgy fogalmazott: a szabályzat “olyan, mint egy lovagi páncél, egyszerre korlátozza és védi a bírót”. Hangsúlyozta, a szabályzat a törvényi szabályozáshoz képest nem tartalmaz új szankciókat, értékelése szerint mindössze azt az utat próbálja részletesebben meghatározni, hogy egy bírósági vezetőnek milyen lehetőségei vannak, ha rendellenességet tapasztal. Megjegyezte: a bírósági tárgyalásokon számos esetben lehetünk olyan jeleneteknek szemtanúi, amikor a bírókat megpróbálják befolyásolni például demonstrációval, bekiabálásokkal.
Az OBT távozó soros elnöke, Hajdu István egyebek mellett arról beszélt: a testület az elmúlt fél évben 65 határozatot és 8 állásfoglalást, köztük 7 etikai állásfoglalást fogadott el. A legfontosabbnak a bírói álláspályázatok elbírálásának részletes szabályairól szóló rendelettel összefüggő állásfoglalást nevezte. Hozzátette: a rendelet a pályázatok során adható pontok esetében például a szakjogászi végzettségek, a másoddiplomák, a publikációk és az oktatási tevékenység esetében egy adott intervallumon belül mérlegelési lehetőséget ad a bírói tanácsoknak.
Új állásfoglalás
Úgy fogalmazott: nem kívánatos az, hogy törvényszékenként a bírói tanácsok ugyanazt a tevékenységet másképp pontozzák, ezért egy szakbizottságot létrehozva, a bírói tanácsokkal konzultálva megújították a korábbi, elavult állásfoglalásukat annak érdekében, hogy az új bírák kiválasztása a lehető legobjektívabb módon történjen.
Rámutatott arra is, hogy az OBT hatéves mandátumából öt év eltelt, a 15 tagú testületnek egy állandó tagja van, a Kúria elnöke, a másik 14-et választani kell. Mint mondta, a nyár végén, az ősz elején kezdik el a törvényszékek és az ítélőtáblák a küldöttek megválasztását. A jelenlegi tagok nem újraválaszthatók, a grémiumnak így jövő márciustól biztosan lesz 14 új tagja.
Simon Levente, az OBT új soros elnöke a testület nemzetközi kapcsolatairól beszélt, jelezve: április elején Budapesten rendezi meg az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózata az alternatív vitarendezési eljárásokkal foglalkozó munkacsoportjának a záró ülését, az OBT fennállása alatt ez az első alkalom, hogy Magyarországon tartják a testület tanácskozását. Emellett a szervezet elnöke, Nuria Diaz Abad spanyol bíró májusban Budapestre látogat, és egyeztet az OBT és OBH képviselőivel.
