Iskolaválasztás: nehéz, de nem lehetetlen a helyes döntés

Az általánosiskola-választás nem könnyű feladat, főleg ha a szülő az első gyermekének próbál megfelelő oktatási intézményt találni. Sok ezren ezekben a hetekben keresgélnek, gondolkodnak, hová írassák majd gyermeküket, milyen stílusú, hangulatú, oktatási formában működő intézményt válasszanak. Számos család számára szorongásokkal teli időszakról van szó, amin azonban könnyíthetnek néhány alapvető szempont tudatosításával.

Aggodalmat, negatív gyermekkori élmények feltolulását hozza sok szülő számára a tavasz, amikor eljön az alsós iskolaválasztás ideje, és gyermekük jövője szempontjából kiemelten fontos döntést kell meghozniuk. A választás előtt álló családoknak szakemberek próbáltak mankókat adni a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.

Magában is bíznia kell a szülőnek

Győrfi Lili pszichológus elmondta, szülőkkel való egyéni és csoportos beszélgetések során gyakran tapasztalta, hogy az iskolaválasztás időszaka erősen szorongásokkal teli periódus a családok számára. A szülők ilyen helyzetben gyakran újraélik saját iskolakezdési élményeiket, akár félelmeiket, és felteszik maguknak a kérdést, milyen döntést kell hozniuk, hogy ne rontsák el gyermekük jövőjét.

Egy kisfiú búcsúzik édesanyjától a budapesti Medgyessy Ferenc Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola 1. b. osztályában az első tanítási napon, 2015. szeptember 1-jén. MTI Fotó: Bruzák Noémi

Egy kisfiú búcsúzik édesanyjától a budapesti Medgyessy Ferenc Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola 1. b. osztályában az első tanítási napon, 2015. szeptember 1-jén.
MTI Fotó: Bruzák Noémi

A szakember szerin a legfontosabb szempont talán az, hogy a gyerek akkor tudja leginkább biztonságban érezni magát, ha a szülők is biztonságban tudják. Ehhez bizalom kell a gyerek felé, aki a korábbiaknál önállóbbá válik, és megmérettetéseken kell majd jól teljesítenie, valamint a szülőknek magukban is bízniuk kell, akárcsak az intézményben. Mindez sokat segíthet abban, hogy megfelelő hangulat övezze az iskolakezdést – tette hozzá.

Nem biztos, hogy a nyíltnap segít

Az iskolaválasztást megelőzik a nyíltnapok, amikor a szülők beülhetnek az iskolai órákra, egyes vélemények szerint azonban ezek az alkalmak nem feltétlenül adnak helyes képet az adott intézményről. A bemutatókon ugyanis gyakran az adott napra összeállított „show-műsor” zajlik, így később kiderülhet, hogy nem is annyira jó az ottani oktatás.

Tombi Judit fejlesztőpedagógus szerint egy bemutató óra alapján nem lehet megítélni egy tanító felkészültségét, aki a nyíltnapon nyilván a legjobbat hozza ki magából.

A szakember szerint a lakhelyről elérhető iskolák közül érdemes többet is felkeresni a döntés előtt, de elsősorban arra kell figyelni, milyen a gyermek leendő tanítója, az ő személyisége döntő lehet a választásnál.

Mint a Kossuth Rádió műsorában elhangzott az érintett szülők a legjobbiskola.hu nevű oldalon is fontos információkat találhatnak az iskolaválasztás megkönnyítéséhez.

Verseny a gyerekekért

A gyermeket beíratni a lakóhely szerint illetékes vagy a választott iskolában lehet. Az általános iskola köteles felvenni azt a gyereket, aki az intézmény körzetében életvitelszerűen lakik.

Manapság azonban, mivel szabad iskolaválasztás van, sokan nem a körzetes intézményt választják, hanem más, jobbnak tartott helyre próbálják bejutatni gyermeküket, így az iskoláknak a – legnépszerűbbeket leszámítva – versenyezniük kell a leendő diákokéért.

A szülő a körzetes helyett nem csak állami, hanem egyházi vagy alternatív iskolát is választhat gyermekének.

Első osztályos gyerekek indulnak haza a Katolikus Karitász által adományozott iskolatáskával hátukon a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Kollégium és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Tornanádaskai Tagintézményéből 2014. szeptember 10-én. Az intézmény minden első osztályos diákjának tanszerekkel felszerelt iskolatáskát adományozott a Katolikus Karitász. A szervezet négyezer diák iskolakezdését támogatja összesen több mint 20 millió forinttal. MTI Fotó: Komka Péter

Illusztráció. MTI Fotó: Komka Péter

Ki dönt?

A 2017/18-as tanévtől azok tankötelesek, akik 2011. szeptember 1-je előtt születtek, hiszen 2017. augusztus 31-ig betöltik a hatodik életévüket. Az iskolakezdésről az óvoda vezetője dönt, de ha más véleményen van a gyerek alkalmasságáról, mint a szülő, akkor az iskolaérettség megállapításához kérhetik a pedagógiai szakszolgálatok segítségét.

Ha a szülő a szakszolgálat véleményével sem ért egyet, akkor még egy lépése lehet, fellebbezhet a kormányhivatalnál. Győrfi Lili pszichológus azonban, aki maga is dolgozott szakértői bizottságban, hangsúlyozta, hogy a testület próbál konszenzusra jutni a szülőkkel

Ha a gyerek egyszer már halasztott, de úgy tűnik, még mindig óvodában kellene maradnia, akkor a döntés már nem az óvónőé, hanem az illetékes pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottságáé, amely az immár kötelező iskolaérettségi vizsgálat után határoz a gyermek ügyében.

Nem elég, ha értelmes a gyerek

Tombi Judit szerint ideális helyzetben, ha a gyerek három-négy évet egy óvodában tölt, akkor az óvónő jól meg tudja állapítani, hogy elég érett-e a gyerek az iskolára. Egyes esetekben azonban nehéz eldönteni, hogy a gyermek fejlettségi szintje megfelelő-e az iskolába lépéshez, amihez nem csak az értelmi fejlettség szükséges.

Az óvodásnak szociálisan is érettnek kell lennie. Az iskolába készülő gyerek képes kell, legyen felnőttekkel és gyerekekkel is együttműködni, kivárni, amíg a másik beszél, és nem mindig bekiabálni, valamint elfogadni és betartani szabályokat. Szintén nagyon fontos az érzelmi érettség, az hogy a kisdiák a tanítási időre könnyen el tudjon válni a szüleitől, reggel ne sírással induljon a nap, valamint képes legyen viselni és feldolgozni a kudarcokat is.

Alap az otthoni rendrakás

Arról is beszélt, hogy az iskolába lépő gyereknek rendelkeznie kell feladattudattal, vagyis meg kell tudnia érteni, hogyha a tanító például azt mondja, formáljon kerek betűket, akkor ezt kell tenni, és nem lehet felállni játszani. Ha azonban az óvodában vagy otthon addig nem tapasztalta, hogy vannak feladatok, kötelességek, akkor ez az iskolába lépéskor gondot okozhat. Érdemes tehát rászoktatni a gyereket már jóval korábban, hogy elpakolja a játékait, ruháit, mert ez az ő dolga – tette hozzá Tombi Judit.

Budapest, 2015. szeptember 1. Diákok a budapesti Medgyessy Ferenc Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola 1. b. osztályában az első tanítási napon, 2015. szeptember 1-jén. MTI Fotó: Bruzák Noémi

Diákok a budapesti Medgyessy Ferenc Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola 1. b. osztályában az első tanítási napon, 2015. szeptember 1-jén.
MTI Fotó: Bruzák Noémi

Esti mese és nátha

A fejlesztőpedagógus megemlítette, hogy az esténkénti könyvből mesélés is jó szolgálatot tehet a gyerek érésében, mert fejleszti a beszédészlelését, -értését, ami majd kihat az olvasott szöveg értésére is. A szülő mesélése televízióval nem pótolható, a kívánt hatást a mozgóképes történetek nem váltják ki – tette hozzá.

Arra is figyeljen a szülő, hogy a hurutos megbetegedések, a sok-sok nátha negatív hatással lehet a gyerek hallórendszerére, ezért a hangokat, szavakat nem úgy észleli, ahogy pontosan kellene, ami aztán nehezítheti az írás-, olvasástanulását. Nem szabad tehát bagatellizálni a rendszeresen visszatérő óvodáskori náthákat, ezeket a megbetegedéseket komolyan kell venni – hangsúlyozta.

Normál esetben is nagy ugrás

Tombi Judit arról is beszélt, három év óvodáztatás után a gyerekek jó része alkalmas az iskola elkezdésére, a normál fejlődésű kisdiákoknak pedig nem okoz nagy törést, hogy meg kell felelniük az első osztályos követelményeknek.

Árnyalta a képet Győrfi Lili pszichológus, aki szerint így is türelmesnek kell lenni az iskolakezdő gyerekekkel, mert időbe telik, míg beszoknak az új rendszerbe, ugyanis a megfelelően érett gyerekek számára is nagyon nagy az ugrás az óvoda és iskola között.