Újabb tömeges kifehéredés a Nagy-korallzátonyon

Az ausztráliai képződmény az egymást követő második évben tapasztal meg tömeges kifehéredést. A 2300 kilométeres zátonyon tavaly dokumentálták az eddigi legsúlyosabb korallpusztulást a melegedő tengervíz miatt március és április között.

A kutatók a légi felmérések első napján a melegedő óceán kiváltotta, újabb tömeges kifehéredést rögzítettek a Nagy-korallzátonyon. Az idei első felmérést csütörtökön végezték el a Nagy-korallzátony Nemzetipark-hatóság szakemberei Queensland északi részén, Cairns és Townsville között.

David Wachenfeld, a szervezet kutatója szerint mindez elegendő információt nyújtott, hogy megerősítsék az újabb tömeges kifehéredési esemény bekövetkeztét.

A melegebb vízhőmérséklet miatt széles körű kifehéredés indult meg a korallok között a zátony északi területén tavaly, minek folytán az eddig dokumentált legnagyobb arányú korallpusztulást jegyezték fel. A kutatók becslései szerint a koralltakaró kétharmada pusztult el egy 700 kilométeres szakaszon, Port Douglastől északra.


Pusztul a bolygó legnagyobb korallzátonya

Wachenfeld az ABC-nek elmondta, egyelőre korai megállapítani, hogy az idei pusztulás mennyiben hasonlít a tavalyira. Szerinte nem is igazán ez a fontos, hanem az, hogy a klíma változik, ami egyre gyakoribb szélsőséges időjárási eseményeket hoz a Nagy-korallzátony térségébe. Összességében pedig eme időjárási jelenségek és a klímaváltozás egészének hatása a legnagyobb veszély a zátony jövőjére nézve.

A Nagy-korallzátony koralljai a kifehéredést követően 6-12 hónap alatt elpusztulhatnak.

Kifehéredésre akkor kerül sor, amikor a melegedő vízhőmérséklet miatt a korall elűzi apró, fotoszintetikus algáit, ezáltal elveszíti színét. A vízhőmérséklet csökkenésével viszont regenerálódhat, hiszen ekkor algái újrakolonizálhatják a zátonyt.

A hatóság szakemberei a következő két hétben folytatják a képződmény többi részének feltérképezését is.