Biztos hang és gazdag repertoár jellemzi az énekes rigót

Az énekes rigó dalát vélhetően a többi madár is élvezi. A lágy hangú dalnok kottáját jórészt a gének írják, a dallam tehát nagyrészt már a tojásban eldőlt, azonban a környezet hatása, a tanulás sokat módosít a későbbi éneken.

Minél több idegen madár hangját hallja a fióka, annál erősebb tájszólással énekel a későbbiekben. Nem véletlen, hogy az énekes rigónak komoly rajongótábora van a madárhanggyűjtők körében is – hangzott el a Kossuth Rádió Hajnal-táj című műsorában.

Zsoldos Árpád ornitológus a műsorban kifejtette, mi emberek általában a dallamos madárhangokat tartjuk szépnek, amelyek eléggé lassúak hozzá, hogy fülünk fel is tudja őket fogni. Az énekes rigóé ilyen.

Utánoz ugyan más madarakat, de nem tökéletesen. Az ornitológus szerint csak a ritmust és a dallamot lesi el, a hangszínt azonban nem. Kicsit fuvolaszerű hangja van, például a széncinke hangját is így utánozza, ezért rögtön felismerhető, hogy nem széncinke énekel.

Énekes rigó. (Fotó: AFP)

Énekes rigó. (Fotó: AFP)

Az énekes rigó háta sötétes olajbarna, hasa és torka fehéres és különös ismertetőjele, hogy szív és csepp alakú, sötét mintázatok találhatóak mellén. Gyakori költőfajunk, parkokban, kertekben egyaránt fészkelhet, de többnyire a sűrű aljnövényzetű erdőket kedveli.

Ott is a fenyőfákat, sűrű bokrokat keresi. Évente kétszer költ. Fészkében három-hat tojás látható, gyönyörű, élénk kékeszöld színűek, de a feketerigóétól eltérően mintázatlanok.

Az ornitológus szavai szerint az énekes rigó korán érkezik, márciusban már énekelni kezd. Általában alkonyatkor hallani.

Fészke nagyon jellegzetes, alulról nézve a feketerigóét idézi, jó kéttenyérnyi, sáros alapon gallyakkal, ágakkal megépített. Belülről viszont, mint egy kis csésze, ki van tapasztva világos színű pudvás fával. Mindez hőszigetelésként funkcionál, mivel korán fészkel, ezzel védi meg a tojásokat, hogy ne hűljenek ki alulról – fejtette ki Zsoldos Árpád.