A szarvasbogár lárvája süketen is "énekel"

A szarvasbogár lárvájának még botfüle sincs, ám rejtélyes módon mégis el-eldünnyögi magát a mélyben. A kitines agancsos élete csupa rejtély, annak ellenére, hogy egyike a leismertebb, és leglátványosabb bogaraknak.

Aki például már látta hímek harcát a párzás idején, hogyan fordítja a győztes bogár a bukott szerelmest hátára, és hogyan dobja le a fa ágáról, az pontosan tudja, hogy a lovagi tornát nem Artúr király, és a kerekasztal lovagjai találták fel, hanem a szarvasbogár, ami most az év rovara – hangzott el a Kossuth Rádió Hajnal-táj című műsorában.

Dr. Víg Károly, a szombathelyi Savaria Múzeum igazgatóhelyettese a műsorban kifejtette, ma már évről évre az élőlények minden ágában választanak kitüntetett fajt, ez azért fontos, mert ráirányíthatja a figyelmet egy-egy veszélyeztetettebb állatra.

2017-ben a szarvasbogár is kiemelt figyelmet kap. A szakember szerint sok ismeretlen apróság van a nagy szarvasbogár életében, amit az átlagember és adott esetben egy zoológus sem tud. Tudjuk, hogy lárvája a föld alatt él, de hangot ad. Ennek okát egyelőre nem ismerik.

A lárva 40-50 centiméter mélységben él, nincs hallókészüléke, tehát valószínűleg nem a fajtársaknak, hanem a körülötte élő más lényeknek jelez így. Kérdés, hogy a szarvasbogár egy fajnak tekinthető-e, hiszen elhalt, korhadt fákat fogyaszt, a cellulózt és a lignint különféle gombák bontják le. Nélkülük nem is tudná megenni ezt az eléggé hitvány táplálékot. Valójában mindig meg kell gondolni, hogy egy fajról, vagy fajegyüttestről, szimbionta együttélésről van-e szó – magyarázza a szakember.

Szarvasbogár Bajorországban. (Fotó: AFP)

Szarvasbogár Bajorországban. (Fotó: AFP)

A nagy szarvasbogárnak öt évre van szüksége a teljes kifejlődéshez. Míg a nőstény 3-5 centiméteresre nő meg, a hím elérheti a 10 centimétert is. Utóbbi élete utolsó ciklusában kizárólag az utódnemzésre koncentrál.

A nagyvadakhoz hasonlóan a hímek megküzdenek a nőstényért, a harc többnyire az egyik fél halálával zárul. Az ilyen baleseteket nem tudjuk kivédeni, de élőhelyük megóvása sokat nyomhat a latban védelmükben.

Víg Károly szavai szerint a szarvasbogárra az egyik legnagyobb veszély élőhelyének megszűnése volt a hibás erdészeti gyakorlat folytán.

Az erdészet mára nagyon sokat változott, a hagyásfák, korhadó fák meghagyása az erdőkben alapvetően hozzájárul, hogy a hazai állomány kissé szaporodik. Nyugat- és Észak-Európában sok országban megritkult, van ahonnan ki is pusztult. Mi még nagyon erős szarvasbogár-állománnyal büszkélkedhetünk – tette hozzá.

Kapcsolódó tartalom

Kultúra+Tudomány
Öt évig fejlődik a föld alatt az év bogara