Meglepően innovatívak a poszméhek

Bár apró agyuk van, nagyon úgy tűnik, hogy a poszméhek nemcsak el tudják sajátítani az eszközhasználatot mások megfigyelésével, hanem improvizálni, ezáltal feladatot egyszerűsíteni is tudnak.

A londoni Queen Mary Egyetem kutatóinak a Science folyóiratban megjelent tanulmánya azt sugallja, hogy azok a fajok, amelyek életvitele fejlett tanulási képességeket követel meg, környezeti nyomás hatására teljesen újfajta viselkedést is el tudnak sajátítani.

Lars Chittka, a vizsgálat társszerzője szavai szerint eredményeik ismét csak bizonyítják, hogy az apró agy nem korlátozza a rovarokat rugalmatlan magatartásra és egyszerű tanulási fázisokra.

A korábbi vizsgálatok arról tanúskodtak, hogy a poszméhek (Bombus terrestris) egy sor kognitív feladatot meg tudnak oldani, de ezek eddig általában olyasfélékre hasonlítottak, amelyek az apróságok természetes táplálékszerző rutinját idézték. Például meg tudtak húzni egy fonalat, amellyel hozzáférhettek a cukros oldatot tartalmazó mesterséges virághoz. Néha a természetben is meg kell mozdítaniuk a virág bizonyos részeit a nektár eléréséhez.

A friss kutatás során viszont viselkedésbeli rugalmasságukat vették szemügyre olyan feladatok kivitelezésekor, amelyekkel természetes módon nem találkoznának.

A kutatók kiépítettek egy kerek platformot, közepén apró lyukkal, amelyet cukros oldattal töltöttek fel. Ide kellett a méheknek eljuttatniuk egy minilabdát, hogy hozzáférjenek a finomsághoz. A kutatók a tanulási folyamatot úgy segítették elő, hogy egy pálcára rögzített műanyag méhvel mutatták be a labdamozgatást.

Ezt követően fogtak három másik csoport poszméhet, és eltérő módszerekkel oktatták őket. Az egyik csoport korábban betanított méhet figyelt, amint kivitelezi a feladatot; a másik megfigyelhette, hogyan mozog a labda a lyuk irányába egy rejtett mágnes hatására; a harmadik csoport nem kapott demonstrációt, de a labda már eleve a jutalmat rejtő lyukban volt.

Poszméh. (Fotó: AFP)

Poszméh. (Fotó: AFP)

Ezt követően a rovarok maguk végezték el a feladatot. Azok voltak a legsikeresebbek, amelyek megfigyelhették egy társukat, nekik rövidebb idő alatt is sikerült megoldaniuk a feladatot. A mágneses demonstrációt kapottak szintén sikeresebbek voltak azoknál, akik semmilyen segítséget nem kaptak.

Egy másik felállásban három sárga labdát helyeztek el a kutatók eltérő távolságokban a lyuktól. A „demonstrátor” méhek mindig a céltól legtávolabb lévőt mozgatták, mivel korábban olyan körülmények között oktatták őket, ahol a lyukhoz közelebbi labdák le voltak ragasztva. A tanulatlan méheknek három lehetőséget adtak társuk megfigyelésére.

Később, amikor ezeket a még képzetlen méheket tesztelték a demonstrátor jelenléte nélkül, az egyedek a lyukhoz legközelebbi labdát mozdították el, nem pedig a legtávolabbit. Mindez arról árulkodott, hogy képesek általánosítani, és a feladatot egyszerűbben megoldani, mint csak pontosan lemásolni, amit korábban láttak.

Akkor is sikerrel vették az akadályokat, amikor a korábban használt sárga labda helyett feketét találtak a pályán, vagyis nem egyszerűen csak vonzódtak egy bizonyos színhez.

Poszméh (MTI/EPA/Boris Boris Rössler)

Poszméh (MTI/EPA/Boris Boris Rössler)

Olli Loukola, a vizsgálat vezetője szavai szerint az eredmények arról árulkodnak, hogy a méhek nemcsak vakon másolták a demonstrátor mozdulatait, hanem tökéletesítették is tudásukat. Úgy hiszi, ez a kognitív rugalmasság segítheti elő a méhek sikeres táplálékszerzését a változó természetes környezetben.

A magatartás szerinte kimeríti az eszközhasználat kritériumát is. Eme viselkedést általában csak néhány kifejezetten intelligens állattal, úgymint főemlősökkel és varjúfélékkel szokták összefüggésbe hozni.

Az egyetem közleményében elmondta, lehetséges, hogy a poszméhek számos más állattal egyetemben hordozzák a komplex feladatok megoldásához szükséges kognitív képességeket, de csak akkor alkalmazzák őket, ha azt a környezeti nyomások megkövetelik.