A Kunadacs melletti viperavédelmi központban több száz kiskígyó várja a meleg érkezését, ám egyelőre nem tudni, hányan is ébrednek majd fel. A rákosi vipera a legveszélyeztetettebb magyarországi állat a gerincesek közül, gyakorlatilag a kihalás szélén áll, és ennek fő oka a klímaváltozás.
Péchy Tamás, a Rákosivipera-védelmi Központ vezetője a Kossuth Rádió Hajnal-táj című műsorában kifejtette, endoszkópos vizsgálattal szokták megnézni, a telelőüreg melyik zsebében telelnek az állatok. Mérik a hőmérsékletet, lehet követni, hogyan vonulnak a hideggel együtt egyre lejjebb a kígyók, illetve azt is vizsgálják, hogy az üregben lévők közül mennyien vannak életben.
Általában négy kígyó van egy-egy zsebben. Nem veszik ki őket, akkor sem, ha egyikük elpusztul, mert nem akarják megzavarni hibernációjukat. Jelenleg körülbelül 400 állatuk van, egy-kettő egyed hullott el.
Elmondása szerint néhány éve áttértek egy új rendszerre. Korábban az újszülötteket az épületben tartották egész télen. De az volt a cél, hogy teljesen természetes körülmények között nevelődjenek, vagyis az újszülött kígyók kint vannak. Az első télen-őszön a 300 példányból 100 elpusztult.
Péchy Tamás kifejtette, a tavalyi tél azért is volt rossz, mert ősztől februárig nem esett csapadék, a föld nagyon száraz volt, és ezek az apró, kétgrammnyi, ceruza vastagságú, 10 centis kígyók egyszerűen kiszáradtak. Hozzátette, azért hiszik, hogy ez történhet, mert a második évesek közül egy sem pusztult el, volt elég tartalékuk, hogy a száraz miliőben is átvészeljék a telet.
Két rákosi vipera a Rákosivipera-védelmi Központ szabadtéri boxainál. (MTI Fotó: Kovács Attila)
A szakember szavai szerint már világos, hogy jön a klímaváltozás, a hektikus időjárással pedig nem tudnak mit kezdeni. A központban annyit tudnak tenni, hogy a boxokban többet locsolnak, de ez sem működik igazán, mert nem tudnak annyit locsolni, hogy a víz elérje a félméteres mélységet, hogyha hiányzik háromhavi eső.
Ez nem állandósult állapot, volt már ilyen a Föld történetében, akkor is voltak viperák, kérdés, hogy ezek a kis populációk képesek lesznek-e kezelni az időjárás-változást. A központban csupán annyit tehetnek, hogy genetikailag változatos állományokat tartanak fenn, amelyek képesek a változásra pozitívan reagálni – magyarázta a Kossuth Rádióban.
