60 kiló papír hátráltatja a bíróságok munkáját

Hogy mi történik a felderítéstől a jogerős ítéletig, hogy mit kell és szabad tennie egy rendőrnek, egy ügyésznek, egy bírónak, vagy egy ügyvédnek, azt a büntetőeljárási törvény szabályozza. A most hatályos jogszabályt 19 évvel ezelőtt fogadták el, és mára nagyon elavult. Évekig készült az új kódex, amit a múlt héten nyújtottak be a Parlamentnek. A hatszáz oldalas törvény tabukat dönt és merőben új helyzeteket teremt. A leglényegesebb, hogy a beismerésért és jóvátételért cserébe a vádlott egyezkedhetne a büntetéséről.

Perek sokaságát lehetne bemutatni, amelyek évekig húzódnak. Az ismertebbek közül itt van mindjárt Kulcsár Attilának és társainak a pere. A brókerügyet 14 évvel ezelőtt kezdték vizsgálni, és még mindig nem született jogerős döntés. De hát mi a baj, mitől döcög a magyar igazságszolgáltatás? A Kékfény korábban éppen erről kérdezett egy gyakorló ügyvédet és egy tekintélyes bírósági vezetőt.

60 kiló papír lesz a vége

– A nyomozás során felmerült hiányosságok sokszorosan felnagyítva jelennek meg a tárgyalóteremben – mondta Ésik Sándor ügyvéd.

A Fővárosi Törvényszék elnöke azt javasolta, hogy a tárgyalásra alkalmatlan ügyeket visszadobhassa a bíróság.

– Mielőtt belekezdene a hosszas bizonyításba, a törvényes vád valamiféle kontroljával, értékelésével gyakorlatilag rövidre zárhatná az ügyet, és megállapíthatná, hogy egyáltalán lehetséges-e a továbblépés, vagy pedig a vád olyan alaki hibákban szenved, amelyek alapján nem érdemes belemenni a tárgyalásba – magyarázta Fazekas Sándor.

Van, amikor kevés a bizonyíték, azonban gyakori, hogy aktahegyeket zúdítanak a bíróságra, az sem jó.

– Amikor a rendőrség befejez egy nyomozást, akkor elküld 30 kilógramm papírt az ügyészségre. Az még gyárt hozzá két kilót, elküld 32 kiló papírt a bíróságnak. Mire vége lesz az ügynek, 60 kiló lesz belőle – mondta Ésik Sándor.

Mintha a magyar igazságszolgáltatás megrekedt volna a múltban. Fazekas Sándor arról győzködte a szakmát, hogy ez nem mehet így tovább.

– Szent meggyőződésünk, hogy ki lehetne váltani a papír alapú tárgyalási jegyzőkönyveket hangfájlokkal, hangfelvételekkel, digitális hangrögzítéssel. Nagyon sok európai országban tanulmányoztuk ennek a példáját, és szomorú, de még a volt szocialista országok közül is sereghajtók vagyunk – mutatott rá.

Nem beszélt össze, mégis ugyanazt mondta a bírósági vezető és az ügyvéd is.

Az Igazságügyi Minisztérium közlése szerint a kormány az új törvénnyel akarja lezárni a 2010-ben elindult átfogó büntetőjogi reformot, amelynek korábbi állomása volt az új büntető törvénykönyv és az új büntetés-végrehajtási törvény. A büntetőeljárási törvényjavaslat csaknem hároméves előkészítése során egyeztettek többek között a jogalkalmazók képviselőivel, a társminisztériumokkal, a civil szervezetekkel, és figyelembe vették a külföldi törvények tapasztalatait, a nemzetközi szervezetek és az EU jogát is.

A kulcsszó a gyorsítás

Az egy évvel ezelőtti Kékfény-riport sugárzásakor a háttérben már zajlott ezeknek a szabályoknak az újragondolása. Mígnem aztán a napokban az Igazságügyi Minisztérium előállt az új büntetőeljárási törvény tervezetével. Vajon mitől más ez a törvény, mint a korábbi?

– Először számba vettük, milyen eljárási határidők léteznek a jelenlegi büntetőeljárási törvényben. Melyek azok, amelyek elősegítik, hogy gyorsabb legyen az eljárás, és melyek azok, amelyek hátráltatják – magyarázta Miskolczi Barna a Kékfénynek, az Igazságügyi Minisztérium miniszteri biztosa.

A kulcsszó a gyorsítás. Úgy próbálták átalakítani a szabályokat, hogy egyszerűbben menjenek a dolgok. Eddig például egy rendőrnek kéthavonta kérnie kellett a nyomozás meghosszabbítását.

– Ha egy nyomozó kezében 30-70 ügy van párhuzamosan, el lehet képzelni, a munkaidejének jó részét az teszi ki, hogy feljegyzéseket ír. Fel kell terjeszteni az ügyésznek, összekészíti az iratokat és vár arra, hogy az ügyész meghosszabbítja-e a határidőt. Ez egy kontraproduktív határidő, az ilyeneket kiiktattuk a rendszerből – emelte ki a miniszteri biztos.

Miskolczi Barna egyébként maga is ügyész. Azért hívták a minisztériumba, hogy összefogja a büntetőeljárási szabályok újragondolását. De mit szól a változásokhoz a szakma, ügyészek, bírók, ügyvédek, és a jogvédők?

A szakma is hozzátette a magáét  

Hónapokkal ezelőtt már megjelent egy csaknem 500 oldalas tervezet, hogy mindenki hozzászólhasson. Kinyomtatva, csaknem egy kiló papír. Akkor a Kékfény megkereste a legfőbb bírói testületet, a Kúriát. Elmentek a Magyar Ügyvédi Kamarához, továbbá faggatták a Legfőbb Ügyészséget, és megkérdeztek egy tekintélyes jogvédő szervezetet is. Valamennyien beszéltek az elképzeléseikről.

– Egyértelműen tőlünk eredő javaslat, hogy a terheltnek a tárgyaláson való jelenléte ne kötelezettség, hanem jog legyen – mondta Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke.

Alapjaiban változhat meg a rendszer

Ez volt a szakma egyik javaslata, amire a minisztériumban is rábólintottak. De ne szaladjunk ennyire előre! Kezdjük a legelején! Minden büntetőeljárás azzal kezdődik, hogy a rendőrség felfedez egy bűncselekményt. Az erre vonatkozó szabályok alapjaiban változnának meg.

– A nyomozati szak két jól elkülöníthető szakaszra oszlik majd. Az egyik a felderítési, a másik pedig a vizsgálati szakasz – tette hozzá Miskolczi Barna.

Amíg keresik a tettest, addig tart a felderítés, de ha már elfogták, onnantól jön a vizsgálat. Ebben az az újdonság, hogy mostantól az ügyészség irányítaná a nyomozás vizsgálati szakaszát.

– Ha egyszer az ügyész „viszi vásárra a saját bőrét” a vádirat útján, vagyis a bíróság elé, akkor mondhassa meg ő, hogy neki ehhez mire van szüksége. Konkrétan utasíthatja majd a nyomozót, hogy milyen nyomozási cselekményt és hogyan végezzen el – fejtette ki a miniszteri biztos.

Például, kiket hallgassanak le, és hogyan? Korábban a titkos információgyűjtés kényes terület volt, és a bonyolult szabályok miatt sokszor eredménytelen. Most egyszerűsítettek.

– A titkos információgyűjtés szabályait egyesítve a titkos adatszerzés szabályaival egy új kategóriát hoztunk létre. A leplezett eszközöket és az egészet pedig beemeltük a büntetőeljárási törvénybe – egészítette ki a biztos.

Forrás: Shutterstock

Forrás: Shutterstock

Mindig ugyanazokat küldték

Ez a Legfőbb Ügyészség ötlete volt. Az elmúlt nyáron lelkesen beszéltek a Kékfénynek arról, hogy mire gondoltak konkrétan: az együttműködők alkalmazására, informátorokra, csapdára, fizetési műveletek megfigyelésére, felfüggesztésére, fedett nyomozó alkalmazására, rejtett kutatásra és leplezett megfigyelésre – sorolta Szoboszlai-Szász Richárd, a Legfőbb Ügyészség főosztályvezetője.

Amikor egy bűncselekmény elkövetője lebukik és beviszik a rendőrségre, számára akkor kezdődik a büntetőeljárás. Ha nincsen pénze ügyvédre, akkor hívnak neki egyet, a költségeket pedig az állam fizeti. Ezt nevezik védői kirendelésnek. Korábban ezzel sok baj volt.

– Egy kutatásunk szerint volt olyan rendőri szerv, amely egy év alatt az ügyek több mint 80 százalékában ugyanazt az ügyvédet rendelte ki – ismertette Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke.

Könnyen belátható, ha egy ügyvéd pénzt kap a kirendelésért, akkor lényegében a rendőrségtől függ a megélhetése, miközben neki a gyanúsítottat kellene védenie. Emiatt előfordulhat, hogy egy túl sokat akadékoskodó ügyvéd kiesik a pikszisből, és legközelebb mást hívnak helyette. Erre jött az ötlet, hogy a kirendelés jogát vegyék el a rendőrségtől.

– A kirendelések elosztása, mármint hogy név szerint melyik ügyvéd látja el az adott ügyet, átkerül a hatóságtól a kamarához – fogalmazott Bánáti János.

Jöhet az egyezkedés

Ez benne maradt a végleges változatban is. De most következzenek további javaslatok, amelyekről a nyáron már beszéltek a szakértők is.

– Az új büntetőeljárási törvény új kategóriákat is bevezet. Ha a terhelt beismerést tesz, akkor egyfajta megegyezésre kerülhet sor. Ez tulajdonképpen egy vádalku, amelyet a krimikből ismerjük, hisz főleg az angolszász országokban működik – mondta Miskolczi Barna.

Majdnem hasonló, de nem ugyanaz. Mindenesetre, ha nem jön létre egyezség, akkor kezdődhet a tárgyalás. Eddig gyakran a bíróságok kötelessége volt, hogy végére járjanak az igazságnak. Akkor is, ha a rendőrség, vagy az ügyészség nem talált elég bizonyítékot. Ennek is vége lenne.

– Az új rendelkezések érintik már a vádemelést is. Ha a bíróság már a vádemelésnél látja, hogy a vádirat bizonyos hiányosságokat tartalmaz, akkor fel fogja hívni az ügyész figyelmét, hogy egészítse azt ki. Ha ezt nem teszi meg, akkor a bíróság megszünteti az eljárást – fejtette ki a miniszteri biztos.

Ezen túl minden pereskedés megkezdése előtt összeül a bíró, az ügyész és a védő. Kötelező lesz előkészítő tárgyalást tartani, ahol kiderülhet, hogy egyáltalán érdemes-e belefogni az ügybe.

Bilincs - Képünk illusztrációMTI Fotó: Lakatos Péter

Illusztráció. MTI Fotó: Lakatos Péter

Hangsúlyos lehet a kárpótlás

Miskolczi Barna azt mondta, elmozdulás történt afelé, hogy ne csak a bűnös megbüntetése legyen a cél, hanem az áldozatok anyagi, és lelki kárpótlása, a reparáció is nagyobb hangsúlyt kapjon.

– Sokkal szélesebb körben lesz lehetőség arra, hogy megegyezzen egymással a sértett a terhelttel. Lehetőség van arra is, hogy ha a terhelt beismerése reparatióval párosul, akkor a terhelt is jól járjon, mert enyhébb szankcióban részesül. A kárpótlás révén a sértett is jól jár, és az igazságszolgáltatás is, hiszen sokkal rövidebb idő alatt, sokkal kevesebb költségráfordítással fejeződik be az eljárás – hívta fel a figyelmet a minisztérium szakértője.

Kevesebb ügy menne vissza első fokra

Már ha befejeződik. Mert ha valaki fellebbez, akkor folytatódik a per másodfokon. Korábban a felsőbb bíróság egyszerűen visszadobta az ügyeket első fokra, és mindent kezdhettek előröl. Mostantól tágabb lehetőség lesz arra, hogy egy hibás ítéletet másodfokon helyrehozzanak. Azzal is egyszerűsíteni akarják az eljárásokat, hogy száműzik az ülnököket a tárgyalóteremből.

– Gyakorlatilag megszűnik az ülnökök szerepvállalása, az ülnöki bíráskodás. Az indoklás szerint két szűk körben maradna csak meg: a fiatalkorúak esetében és a katonai eljárások során – mondta Kónya István, a Kúria elnökhelyettese.

Ez a mostani változatban is benne maradt, azzal a kiegészítéssel, hogy a fiatalkorúak perében kötelező lesz olyan ülnök jelenléte, aki a gyermekvédelmi rendszerben dolgozik.

Lehet áttörés, meg nem is

Sokat vártak a szakemberek attól, hogy ezen túl a bűncselekmények gyermekkorú áldozataival kíméletesebben bánnak. Például ne kelljen egy gyermeknek újra és újra előadni, a nyomozásnál, a szakértőknek, az ügyésznek, majd a bírónak is a vele történt borzalmakat. Lesz ugyan lehetőség arra, hogy a gyermekáldozatok vallomását videóra rögzítsék, és a későbbi eljárásban már csak azt nézegessék, de szakemberek szerint ebben a kérdésben nem történt valódi áttörés.

Az viszont tényleges áttörés, hogy ezek után kártérítés jár mindenkinek, akinek az emberi jogai sérültek egy eljárás alatt. Vagy azért, mert ártatlanul meghurcolták, vagy azért, mert indokolatlanul sokáig húzódott az ügye. Ezeket a változásokat a jogvédő szervezetek régóta sürgették.

– A tervezet az eljárás elhúzódása miatti kártérítés követelését kifejezetten lehetővé teszi. Ez egy olyan régi adóssága a magyar jogrendszernek, ami miatt Strasbourgban egymás után következnek az elmarasztalások – hívta fel a figyelmet Kádár András Kristóf.

Fotó: Shutterstock

Fotó: Shutterstock

Szigorúbb lenne az előzetes

Amikor a Kékfény a beszélgetéseket készítette, ismét szóba került, hogy még mindig túl sok gyanúsítottat helyeznek szükségtelenül előzetes letartóztatásba. Az új büntetőeljárási törvény szakítani akar a korábbi szemlélettel. Nem azt nézik, hogy kit lehet minél hamarabb becsukni. Pont fordított lesz a logika.

– A kényszerintézkedések rendszere úgy épül fel, hogy először azt kell megvizsgálni, van-e mód enyhébb kényszerintézkedésre, ha nem, akkor eggyel súlyosabb kényszerintézkedésre, aztán még súlyosabbra. Ha a bíró meggyőződése szerint egyik sem működik, akkor a legsúlyosabb, a letartóztatás jön – mondta Miskolczi Barna.

Az új büntetőeljárási törvény tervezete ezen a héten kikerült a szakma kezéből. Eddig alakíthattak rajta, mostantól az országgyűlési képviselők következnek. A több mint 300 oldalas és 865 paragrafust tartalmazó törvényjavaslatról és módosításairól várhatóan még a tavaszi ülésszak végéig szavaznak. Ha elfogadják a törvényt, a tervek szerint bő egy év múlva, 2018 nyarán hatályba léphet.