Orbán: Nemzeti konzultáció indul a Magyarország előtt álló veszélyekről

Nemzeti konzultáció kezdődik annak az öt veszélyforrásnak a kérdésében, amelyekkel Magyarországnak az idén szembe kell néznie - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a parlament tavaszi ülésszakát megnyitó napirend előtti felszólalásában.

Az öt veszélyforrás közé sorolta a rezsicsökkentés brüsszeli betiltását, az illegális bevándorlást, a külföldi befolyásolási kísérleteket, valamint a magyar adócsökkentést és munkahelyteremtő programokat célzó brüsszeli támadásokat. Ennek az öt támadásnak az elhárítására kidolgozott lépéseket nevezi a kormány új nemzeti politikának, amely megvédi az országot, a nemzeti érdekeket, az elért eredményeket – mondta. A sikeres védekezéshez először egyetértésre van szükség, “minél szélesebb és teljesebb egyetértésre, annál jobb”, ezért ezekben a kérdésekben nemzeti konzultáció indul – közölte.

A rezsicsökkentéssel kapcsolatban kijelentette: Magyarország ragaszkodik az energiaár-meghatározás jogához, ez nem “költöztethető” Brüsszelbe.

Nem csökken a nyomás 

Az illegális bevándorlásra rátérve a miniszterelnök arról beszélt, hogy azt Brüsszelben még mindig sokan támogatják, de “a migrációt támogató országokat és a brüsszelieket lépésről lépésre feltartóztatjuk”, Németország és Olaszország, ha lassan is, de fordul. Szerinte most az önvédelem egy újabb kérdésével, az idegenrendészeti őrizettel kell foglalkozni, amelynek lényege a kormány terve szerint, hogy a kérelmet benyújtó migránsokat ügyük jogerős elbírálásáig őrizetben kell tartani.

A migrációról külön is beszélt Orbán Viktor, aki szerint Európában egyre többen osztják a magyarok véleményét a témában. Elmondta: a legutóbbi uniós miniszterelnöki csúcson a korábbihoz képest már egyre többen támogatták az EU-n kívüli menekülttáborok létrehozását, amely magyar javaslat volt, és a brüsszeliek korábban hallani sem akartak róla. “Nekünk, magyaroknak nem igazunk van, hanem igazunk lesz”, migránsügyben megfigyelhető, hogy “a korábbi feketebárányok átminősülnek a higgadt előrelátás embereivé” – fogalmazott.

Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtt szólal fel az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. február 20-án. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Szólt arról is, hogy a magyar határra nehezedő nyomás nem fog megszűnni a következő években, ezért a határvédelem továbbra is kiemelt fontosságú nemzetbiztonsági ügy. “Az ország amelynek nincsenek határai, vagy nem tudja ezeket megvédeni, nem is ország.” Hozzátette, a legfontosabb a magyar emberek biztonsága.

Újabb támadások jönnek Brüsszelből 

Az ország előtt álló harmadik veszélyforrást – folytatta – az ország politikáját rejtetten, külföldi pénzekkel, szervezetten befolyásolni próbáló hálózatok jelentik. Ezeknek semmi közük a civilekhez, “ezek nemzetközi szervezetek magyarországi lerakatai” – fogalmazott, kijelentve: a kormány átláthatóságot akar, ezért nem fogja hagyni, hogy “a globális tőke” döntsön a magyarok helyett.

Szerinte Brüsszel idén kísérletet tesz arra is, hogy újabb gazdaságszervezési, -irányítási jogosítványokat vonjon magához, ami a magyar adószabályokat sem fogja kímélni. Ezért meg kell védeni “a sikeres magyar adórendszert” – mondta.

Végül kifejtette: a különböző munkahelyvédelmi támogatások – ilyen például a közmunka, a munkahelyvédelmi akcióterv és a munkahelyteremtő beruházások támogatása – szintén uniós támadás alatt állnak, pedig nem szabad elvenni a nemzetektől ezek biztosítását.

Működik a magyar modell 

Orbán Viktor hosszan értékelte a gazdasági adatokat is, amelyek szerinte azt mutatják: a magyar modell működőképes, az ország a 2016-ra kitűzött gazdaságpolitikai céljait elérte. Úgy fogalmazott: a magyar emberek megdolgoztak az eredményekért, és “pártállásra való tekintet nélkül” jó érzés látni, hogy fokozatosan beérik a munka gyümölcse.

Az adatokat felsorolva kiemelte, hogy a múlt év végén 74 százalékra csökkent a GDP-arányos államadósság, ahogyan azt is, hogy a januári államháztartási egyenleg az elmúlt 17 év legkedvezőbb első havi eredménye. Az idén egyértelműen teljesíthető a 2,4 százalékos hiánycél – jelentette ki.

Orbán Viktor miniszterelnök (j) felszólal az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. február 20-án. Mellette Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes. MTI Fotó: Balogh Zoltán

A növekedésről szólva kifejtette: tavaly 2 százalékkal bővült a magyar nemzeti össztermék, a kormány az idén 4,1 százalékos, jövőre pedig 4,3 százalékos bővüléssel számol. A miniszterelnök megjegyezte, hogy a magyar külkereskedelem rekordévet zárt tavaly, egy év alatt 10 milliárd eurónyi külkereskedelmi többlet keletkezett.

Kitért továbbá arra, hogy 2016 utolsó negyedévben a munkanélküliség rekord alacsony szinten, 4,4 százalékon állt, amitől “karnyújtásnyira van a teljes foglalkoztatottság”. A foglalkoztatottak száma a 2010-es kormányváltás óta több mint 700 ezerrel nőtt, időarányosan tehát jól áll a tíz évre vállalt egymillió új munkahely terve – közölte, megemlítve a turizmus jó teljesítményét is.

Az idei évtől hatályos intézkedések közül megemlítette például a családi adókedvezmény mértékének növelését, az adócsökkentéseket, a minimálbér-emelést, a felsőoktatásban, a megyei kormányhivatalokban dolgozók, a katonák, a rendőrök bérének növelését. Hozzátette: a felsőfokú végzettségű bölcsődei dolgozók is csatlakoztak a pedagógus-életpályához, és rendezik a bérét a szociális ágazatban felsőfokú végzettséggel dolgozóknak. Hangsúlyozta, hogy az egészségügyben is tovább nőttek a bérek, az orvosok után az ápolók helyzete is javult.

Rég nem látott esély 

A gazdasági mutatókat történelmi távlatba helyezve a kormányfő gazdasági áttörést helyezett kilátásba. Mint mondta, az elmúlt bő 120 évben hasonló fejlődési korszakok váltották egymást Magyarországon. 1900-2010 között évente csak 1,5 százalékkal nőtt az egy főre jutó nemzeti össztermék, ez elmaradt a fejlett országok fejlődési ütemétől, a felzárkózási kísérletek rendre sikertelennek bizonyultak – mutatott rá.

Orbán Viktor kiemelte, hogy 2010 óta a GDP és a fogyasztás üteme is meghaladja az eurózónáét, a foglalkoztatási ráta pedig magasabb az EU-átlagnál. “Magyarország rég nem látott esélyt harcolt ki magának 2010 és 2016 között, ne játsszuk el, inkább váltsuk valóra” – fogalmazta meg kérését a parlamenti pártok felé, arra kérve őket: a történelmi dimenziókat is figyelembe véve alakítsák politikájukat.

Emelné a minimálbért az MSZP 

Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője Orbán Viktor napirend előtti felszólalására válaszolva azt mondta, a miniszterelnök jöjjön ki az elefántcsonttoronyból, az embereknek nem stadionokra, nem olimpiára, hanem biztos megélhetésre van szükségük. Hozzátette: az MSZP régóta szorgalmazza, hogy a biztos megélhetés érdekében legyen nettó 100 ezer forint a minimálbér, de úgy, hogy a vállalkozások terhei ne nőjenek.

Tóth Bertalan szocialista képviselő reagál a miniszterelnök napirend előtti felszólalására az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. február 20-án. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Térjenek vissza a korábbi nyugdíjszámításhoz, amely alapján idén 3,2 százalékkal emelkedhettek volna a nyugdíjak! – javasolta Tóth Bertalan, aki az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentése mellett szorgalmazta azt is, hogy az átlagfogyasztás mértékig 20 százalékkal mérséklődjön a gáz, 10-10 százalékkal a villany és a távhő ára.

Orbán Viktor szerint az MSZP, ha szóba hozza a nyugdíjasokat, említsék meg azt is, hogy a szocialisták voltak azok, akik elvették tőlük a 13. havi nyugdíjat. ”Hasonló az energia-kérdése is” – mondta a miniszterelnök -, “örülök, hogy hirtelen mindenki rezsiharcos lett. De a szocialista párt volt az, amely több százezer családot tett tönkre a gázáremeléssel. Az energia árának meghatározása a nemzeti szuverenitás kérdése, ezt nem érheti sérelem” – tette hozzá.

Elszámoltatást sürgetett a Jobbik 

Vona Gábor, a Jobbik elnöke Orbán Viktort tette felelőssé az olimpiaellenes aláírásgyűjtés sikeréért, mert szerinte a miniszterelnök nem az aranyérmek, hanem “az aranyrudak, a lopott pénz” miatt akart olimpiát. Vona Gábor valódi elszámoltatást sürgetett, valamint a bérek felzárkóztatását az európai szinthez.

Vona Gábor, a Jobbik frakcióvezető-helyettese reagál a miniszterelnök napirend előtti felszólalására az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. február 20-án. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Erre Orbán Viktor viszontválaszában elmondta, hogy a minimálbérek emelése közös sikernek számít. “Ezek jó megállapodások, amelyekre büszkék lehetünk” – mondta a miniszterelnök. Hozzátette, eddig egyetlen kormány sem emelte még ilyen mértékben a béreket, mint a Fidesz-KDNP.

A Jobbik elnökének személyével kapcsolatban úgy fogalmazott, azért tud bővülni a gazdaság, mert “nem engedjük a kormányrúdhoz az olyan embereket, mint Vona Gábor”. Megjegyezte: “Vona tevékenységét az adócsalók is megirigyelhetnék”.

A jövő tönkretételéről beszélt az LMP

Szél Bernadett, az LMP frakcióvezetője utalva a makrogazdasági felsorolásokra azt mondta: gyerekkorában hallott a mostanihoz hasonló beszámolókat, és nem kívánja vissza ezt az időszakot.  Az ellenzéki politikus azt mondta: nem öt veszélyről, hanem öt lehetőségről és feladatról akar hallani. Szél Bernadett ilyen feladatként jelölte meg, hogy aki nyolc órát dolgozik, az tisztességesen meg tudjon élni.

Szél Bernadett, az LMP képviselője reagál a miniszterelnök napirend előtti felszólalására az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. február 20-án. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Az oktatásról szólva úgy látta, ami most folyik, az a jövő tönkretétele. Szerinte minden száz forintból húszat az oktatásra kellene fordítani. Kitért az egészségügy helyzetére is, és azt mondta: naponta három orvos és két ápoló távozik az országból, és ez a trend nem fog változni.

Orbán Viktor elmondta, Magyarországon a szakmunkások nettó bére eléri a 107 ezer forintot. Akik gyermeket nevelnek, azoknak is eléri legalább a százezret.

Megjegyezte, 2010-ben még a magyar családok 24 százalékát fenyegette, hogy nem tudja a hitelhátralékait és törlesztéseit fizetni, ma ez a szám 19 százalék. A családok 74 százalékának nem volt váratlan kiadásra fedezete 2010-ben, mára ötven százalékra csökkent a számuk. 23 százalékuk nem rendelkezett autóval, ma már csak 20, és egy hetes üdülési hiánnyal küzdött 2010-ben a családok 66 százaléka. Mára már 50 százalékuk el tud menni egy hétre nyaralni.

Fidesz: Vitathatatlan, hogy Magyarország erősödik

A Fidesz frakcióvezetője szerint vitathatatlan, hogy Magyarország, a magyar gazdaság erősödik. Kósa Lajos Orbán Viktor napirend előtt felszólalására válaszolva azt mondta, nehéz dolga van az ellenzéknek, mert a számok napnál világosabban alátámasztják, hogy nő a foglalkoztatás, csökken az adósságállomány és nő a GDP. 2017 elején hétszázezer új munkahely volt az országban és ezek nagyobb része piaci munkahely – tette hozzá.

Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője reagál a miniszterelnök napirend előtti felszólalására az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. február 20-án. MTI Fotó: Balogh Zoltán

A kormánypárti politikus azt mondta, szelektív az ellenzéki képviselők emlékezete, mert miközben a korrupció rettenetes voltáról beszéltek, meg sem említették a valaha volt legnagyobb korrupciós botrányt, a 4-es metró ügyét.

Kósa Lajos szerint a többkulcsos adórendszer “brutális adóemelést” jelentene a magyaroknak. Az egykulcsos adórendszer bevezetésének első évében 400 milliárd forinttal több maradt a családoknál – közölte.

KDNP: Fontosak a társadalmi hatások 

A gazdasági növekedés társadalmi hatásait méltatta Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője hétfőn az Országgyűlésben, a miniszterelnök napirend előtti felszólalására reagálva.

Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője reagál a miniszterelnök napirend előtti felszólalására az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. február 20-án. MTI Fotó: Balogh Zoltán

A kisebbik kormánypárt politikusa kiemelte, hogy a foglalkoztatás növekedése jelentősen csökkenti a szegénység kockázatát, a közfoglalkoztatottak egy része visszakerült a normál munkaerőpiacra, “családok élete került egyenesbe”.

A kiskereskedelmi forgalom növekedését a béremelések hatásával magyarázta, emellett kiemelte, hogy különösen a kiskeresetűek érzik az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentését. A kereszténydemokrata politikus az olimpiáról szólva megjegyezte: noha az fővárosi hatáskör, nemzeti érdek.  Ennél jobb eszköz nem adódik az országimázs bemutatására – fejtette ki.