"Úttörő jellegű a magyar menedékjogi szabályozás"

Paradigmaváltás küszöbére juttathatják el a mostani törvénymódosítások a magyar migrációs szabályozást abban az értelemben, hogy az összes menekültügyi eljárást a határon, a tranzitzónákban kell lefolytatni. Ez azért jelenthet előrelépést, mert lezárja azokat a jogi kiskapukat és visszaélési lehetőségeket, melyek eddig a migránsok rendelkezésére álltak - jelentette ki Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója az M1 Ma reggel című műsorában.

Kiemelte: eddig kétfázisú volt az eljárás, vizsgálták előzetesen az elfogadhatóságot. Ha elfogadható volt a kérelem, beengedték a menedékkérőt az országba, és itt folyt le az érdemi vizsgálat. A kérelmező pedig szabadon mozoghatott.

Sokan 18 év alattinak hazudták magukat mindenféle dokumentum nélkül, miközben utólagosan a statisztikák azt mutatják, ők legtöbb esetben 20-as, 30-as éveikben járó, életerős férfiak voltak. Most a 14 és 18 év közöttiek a tranzitzónában maradnak az eljárás végéig – mutatott rá.

A törvényjavaslat szerint a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell a mostani módosításokat, illetve az országban lévő menedékkérőket is a határokra fogják szállítani. Az itt lévő tranzitzónákat, konténervárosokat 200-300 főre tervezik – mondta Szánthó Miklós.

Úgy vélte: nem csak az eljárásjogi, hanem az anyagi jogi szabályokon is szigorítani kellene. A mostani módosítás iránya helyes, hiszen meggátolja a visszaéléseket és bezárja a kiskapukat, de még mindig nem mondja ki az első biztonságos ország tételének alkalmazását. Ennek lényege, hogy egy menekülőnek csak ott járhat menedékjog, ahol a vándorlása során az élete először nincs veszélyben. Egy Ukrajnából menekülőnek Magyarországon, egy Szíriából menekülőnek Törökországban lehet menedékjoga – hangoztatta.

A mostani módosítások a hatályos uniós, nemzetközi jognak nem a tartalmával, hanem az emberi jogi, fundamentalista, polkorrekt értelmezésével nincsenek összhangban. Arra számítani lehet, hogy úgy a strasbourgi bíróságon, mint az Európai Unió részéről eljárások indulnak – prognosztizálta.

Csakhogy nekünk inkább azt kell választani, hogy a jogszabályokat a valósághoz „passzintsuk” akkor is, ha jogvédő, uniós szervezetek fognak „kekeckedni”. Míg azok az eljárások elindulnak, lehet, olyan tektonikus politikai mozgások indulnak be Európában, melyek időközben az uniós szabályokat is módosítani fogják. Ezért ebben az értelemben a magyar szabályozás úttörő jellegű – vélekedett.