Szerves molekulákat találtak a Ceresen

A NASA Dawn szondája első alkalommal szúrt ki szerves molekulákat – az általunk ismert élet, szén alapú építőkockáihoz hasonlóakat – a Ceres törpebolygón. Ráadásul ezek az anyagok a jelek szerint valószínűleg a Ceresen jöttek létre, nem pedig aszteroidával vagy üstökös becsapódásával érkeztek.

Az eredmények a 950 kilométer átmérőjű, jeges-sziklás világot olyan helyszínek egyre bővülő listájára helyezik, ahol a kutatók Földön kívüli életet kereshetnek a Naprendszerben. A listán már ott van a Mars, valamint a Jupiter és a Szaturnusz több, óceánt hordozó holdja.

A 467 millió dolláros Dawn szonda 2007 szeptemberében indult a Vestának és a Ceresnek, a fő aszteroidaöv két legnagyobb objektumának tanulmányozására. 2011 júliusa és 2012 szeptembere között keringett az 530 kilométeres Vesta körül, majd elindult a Ceres felé, ahová 2015 márciusában érkezett meg, ezáltal az első emberkéz alkotta szonda lett, amely a Föld-Hold pároson kívül két különböző objektum körül állt pályára.

A Ceresnél eltöltött ideje során bizarr fényes foltokat talált kráteraljzatokon; 4 kilométeres magas, valószínűsíthetően jégvulkánra bukkant; emellett segített a kutatóknak meghatározni, hogy a vízjég igen gyakori a törpebolygó felszíne alatt, különösképpen pólusainál. A friss bejelentés eme listát gazdagítja. A szerves molekulák érdekesek a kutatóknak, mivel szükséges, de nem elégséges összetevői az általunk ismert életnek.

Ilyennek tűnne a Ceres az emberi szemnek a kutatók mérései szerint. (Fotó: NASA/JPL-Caltech/UCLA/MPS/DLR/IDA)

Ilyennek tűnne a Ceres az emberi szemnek a kutatók mérései szerint. (Fotó: NASA/JPL-Caltech/UCLA/MPS/DLR/IDA)

A széntartalmú molekulák – amelyeket a Dawn látható és infravörös tartományban vizsgálódó spektrométerével szúrt ki – egy 1000 négyzetkilométeres területen koncentrálódnak, az 53 kilométeres Ernutet-kráter közelében, de van egy kisebb folt is 400 kilométeres távolságban, az Inamahari-kráterben. Sőt, több hasonló területet is rejthet a Ceres, hiszen a kutatók eddig csak a középső földrajzi szélességeknél vizsgálódtak, a 60. északi és déli szélességi fok között.

Maria Cristina De Sanctis, a kutatás vezetője a Space.com-nak elmondta, nem zárható ki, hogy más szerves vegyületekben gazdag területek is vannak a Ceresen, amelyeket most nem vizsgáltak, vagy éppen az észlelési küszöb alatt vannak.

A Dawn mérései nem elég pontosak hozzá, hogy azonosíthassák az újonnan fellelt szerves anyagok pontos összetételét, de a szerzők szerint nyomaik konzisztensek az olyan kátrányszerű ásványokéval, mint a kerit és az aszfaltit.

Simone Marchi, a kutatás társszerzője közleményében hozzátette, a szerves vegyületekben gazdag területek karbonát- és ammóniás fajokat is felölelnek, amelyek egyértelműen a Ceres endogén anyagai, ezáltal valószínűtlen, hogy a szerves molekulák kívülről érkeztek.

A színes kompozitkép a Dawn spektrométerének adatait öleli fel, és az Ernutet-kráter körüli régiót mutatja. A készülék szerves molekulákat észlelt a területen. A szerves anyagokban gazdag területek rózsaszínűek, míg zölden jelölték azokat a régiókat, ahol a szerves anyagokat kisebb mennyiségben mutatták ki.  (Fotó: NASA/JPL-Caltech/UCLA/ASI/INAF)

A színes kompozitkép a Dawn spektrométerének adatait öleli fel, és az Ernutet-kráter körüli régiót mutatja. A készülék szerves molekulákat észlelt a területen. A szerves anyagokban gazdag területek rózsaszínűek, míg zölden jelölték azokat a régiókat, ahol a szerves anyagokat kisebb mennyiségben mutatták ki. (Fotó: NASA/JPL-Caltech/UCLA/ASI/INAF)

A szerzők hozzátették, egy aszteroida vagy üstökös becsapódása keltette belső hő elpusztította volna a vegyületeket, ami ismét csak azt sugallja, hogy ezek a molekulák helyben keletkeztek.

Vélekedésük szerint forró vizet is felölelő kölcsönhatások során jöhettek létre. Tanulmányukban le is írják, hogy a Ceresen egyértelmű nyomai vannak a kiterjedt hidrotermális aktivitásnak és vizes módosulásoknak. Az ilyen tevékenység valószínűleg a felszín alatt ment végbe.

A Dawn kutatói még nem biztosak benne, hogy a törpebolygó belsejében keletkezett szerves molekulák hogyan juthattak a felszínre és hagyhattak hátra a szonda által megfigyelhető nyomokat. De Sanctis kifejtette, az Ernutet-kráter geológiai és morfológiai felépítését még vizsgálják, a nagy felbontású képek nemrégiben érkeztek meg, ezért még nincs magyarázatuk rá, hogy a bemélyedés miért is olyan különleges.

Christopher Russell (UCLA) a Dawn vezető kutatója a Reutersnek elmondta, úgy hiszi, a fellelt szerves molekulák nagyon messze állnak a mikrobiális élettől, viszont megerősítik, hogy muszáj folytatni a Ceres feltérképezését.

A törpebolygó a legnagyobb objektum az aszteroidaövben, háromszor távolabbra szakadt a Naptól, mint a Föld. Összetételéről úgy hiszik, olyan anyagokat hordoz, amelyek a Naprendszer 4,5 milliárd évvel ezelőtti kialakulásánál is megvoltak.

A vizsgálatról a Science folyóirat számolt be.