Mi lenne a világgal magyarok nélkül?

Tíz dolog, ami Magyarország, avagy a magyarok nélkül nem valósult volna meg.

Számtalan dolgot köszönhet a világ a magyaroknak, legyen szó egy spontán firkantásról, közösségi közlekedésről, egészségünk megőrzéséről vagy a filmtörténet egyik nagy pillanatáról. Íme, tíz dolog, ami nem történhetett volna meg nélkülünk, magyarok nélkül.

1. Még mindig töltőtollal írnánk, nem golyóstollal

A töltőtollak korában Bíró László úgy döntött, hogy ideje egy egyszerűbb, és gazdaságosabb íróeszközre váltani, így feltalálta a golyóstollat, amit könnyű használni és nem kell attól tartani, hogy a tartalma a táskánkban vagy a zakónkon végzi.

MTI Fotó: Rosta Tibor

MTI Fotó: Rosta Tibor

2. Kevesebb egészséges ember lenne

A C-vitamin napi bevitele számos betegségtől véd meg minket. De mindezt Szent-Györgyi Albert nélkül nem tudnánk, aki a C-vitamin felfedezésével megtanította, hogyan erősítsük az immunrendszerünket.

Fotó: MTI

Szent-Györgyi Albert (Fotó: MTI)

3. Nem lennének “kocsik”

A kocsi szó is tőlünk származik. Kocs városában találták fel a négykerekű kocsit, ami pillanatok alatt elterjedt egész Európában. Az angol “coach” szó egyik jelentése is innen származik, ugyanúgy, mint a portugál “coche”, a német “Kutsche” és a cseh “koč”.

Kocs, 2009. július 12. A Tatai Ászok Gondűző csapata rohan a szekérrel a 11. kocsitoló versenyen Kocson. A hagyományos viadalra nevezett 20 férfi és két női csapatnak a falu dimbes-dombos főutcáján, 1800 méter hosszú távon időre kell végigtolnia egy 380 kilós szekeret. A Komárom-Esztergom megyei községben, annak emlékére rendezik meg a versenyt, hogy annak emlékére, hogy a gyors és könnyű szekeret a feljegyzések szerint a település kisiparosai fejlesztették ki az 1200-as években. MTI Fotó: Illyés Tibor

Kocsitoló verseny Kocson. A Komárom-Esztergom megyei községben, annak emlékére rendezik meg a versenyt, hogy a gyors és könnyű szekeret a feljegyzések szerint a település kisiparosai fejlesztették ki az 1200-as években (MTI Fotó: Illyés Tibor)

4. Nem ismerné a világ a Rubik kockát

Valószínűleg csak azok nem értékeli a Rubik kockát, akiknek még nem sikerült kirakniuk. Elfér egy zsebben, gyerekkorban el lehet kezdeni a kirakását, és ha valaki kivételes tehetségnek bizonyul, bejárhatja a világot a nemzetközi versenyek segítségével.

Budapest, 1981. február 25. Ifj. Rubik Ernő építész, tárgytervező, a világhíres "bűvös kocka" és több más logikai játék feltalálója kockáinak "körében", egy reklámfotón. MTI Fotó: Tóth Gyula

Ifj. Rubik Ernő építész, tárgytervező, a világhíres “bűvös kocka” és több más logikai játék feltalálója kockáinak “körében”, egy reklámfotón 1981-ben (MTI Fotó: Tóth Gyula)

5. Nem járnánk villamossal

A villamos atyja, Kandó Kálmán nélkül nem cirkálnának szűk utcákon, vagy sugárutakon villamosok. Ő volt az, aki a háromfázisú motor és a generátor segítségével sínekre helyezte a belvárosi forgalom “megmentőjét”, hiszen villamosok nélkül buszokkal oldanák meg a közösségi közlekedést a föld felett, és még tovább növelnénk a városi szmogot.

Budapest, 2012. november 28. A 2624-es pályaszámú nosztalgiavillamos közlekedik Budapesten, a 2-es villamos vonalán 2012. november 28-án. Az első budapesti villamos 125 évvel ezelőtt, 1887. november 28-án indult első útjára a Nyugati tér és a Király utca közötti útvonalon, Európában ez volt az első városon belüli, közúti villamosvasút. MTI Fotó: Kovács Tamás

A 2624-es pályaszámú nosztalgiavillamos közlekedik Budapesten, a 2-es villamos vonalán 2012. november 28-án. Az első budapesti villamos 125 évvel ezelőtt, 1887. november 28-án indult első útjára a Nyugati tér és a Király utca közötti útvonalon, Európában ez volt az első városon belüli, közúti villamosvasút (MTI Fotó: Kovács Tamás)

6. Luke sosem találkozott volna Leila hercegnővel

A Star Wars híres jelenete, melyben Luke egy hologramon látja először a segítséget kérő Leilát, nem jöhetett volna létre Gábor Dénes fizikus nélkül, aki feltalálta a holográfiát.

Budapest, 2005. április 21. A fizikai Nobel-díjas Gábor Dénes hologramszobra, amelyet a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Informatikai épületében avattak fel. A Nagy-Britanniában élt Gábor Dénes a holográfiai módszer felfedezéséért és fejlesztéséhez való hozzájárulásért kapott fizikai Nobel-díjat 1971-ben. MTI Fotó: Soós Lajos

A fizikai Nobel-díjas Gábor Dénes hologramszobra, amelyet a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Informatikai épületében avattak fel 2005-ben. A Nagy-Britanniában élt Gábor Dénes a holográfiai módszer felfedezéséért és fejlesztéséhez való hozzájárulásért kapott fizikai Nobel-díjat 1971-ben (MTI Fotó: Soós Lajos)

7. Sokkal kevesebb tehetséges ember élne

Igen, most jön a hírességek névsora, akik világszerte elismerést vívtak ki: Tony Curtis, Rachel Weisz, Drew Barrymore, Alanis Morissette, Adrian Brody, Peter Falk, Goldie Hawn, Joaquin Phoenix, Calvin Klein, Estée Lauder, Gene Simmons és Robert Capa is magyar származású. A többi híres magyarok közül érdemes kiemelni Harry Houdinit, Lugosi Bélát, Puskás Ferencet, Liszt Ferencet, Bartók Bélát, Kodály Zoltánt, Sebestyén Mártát és Gábor Zsazsát.

Budapest, 2009. július 2. Ruth Orkin 1951-ben, Párizsban készült képe Robert Capa-ról a fotóriporter képeiből összeállított kiállítást bemutató sajtótájékoztató előtt a Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeumban. MTI Fotó: Reprodukció

Ruth Orkin 1951-ben, Párizsban készült képe Robert Capa-ról (MTI Fotó: Reprodukció)

Budapest, 1960. július 6. A D.G.G. nyugatnémet hanglemezgyártó vállalat felkérésére Kodály Zoltán saját művét, a Concerto-t vezényli sztereó hangfelvételre a Hanglemezgyártó Vállalat stúdiójában. MTI Fotó: Friedmann Endre

Kodály Zoltán saját művét, a Concerto-t vezényli sztereó hangfelvételre a Hanglemezgyártó Vállalat stúdiójában Budapesten, 1960. július 6-án (MTI Fotó: Friedmann Endre)

8. Kevesebb alkoholt innának az emberek

Ha külföldieket kérdezünk Magyarországról, jó eséllyel azt a választ kapjuk, hogy pálinka. Az Unicumot már kevesebben ismerik, de a magyar borok a nemzetközi versenyeknek köszönhetően világhírre tettek szert.

Budapest, 2012. május 10. A Budavári Palota kupolája tükröződik egy pohár pálinkában a budai várban megrendezett VII. Budapesti Pálinkafesztiválon. MTI Fotó: Marjai János

A Budavári Palota kupolája tükröződik egy pohár pálinkában a budai várban megrendezett VII. Budapesti Pálinkafesztiválon, 2012. május 10-én (MTI Fotó: Marjai János)

9. Nem lenne atombomba

A magyarok sajnos – minden jó szándékuk ellenére – nem csak színesebbé, de veszélyesebbé is tették a világot. Teller Ede és Szilárd Leó fontos szerepet játszottak az atombomba létrehozásában.

Budapest, 1991. október 21. Teller Ede fizikus, feltaláló fizikushallgatóknak tart előadást az ELTE Gólyavárban. MTI Fotó: Bruzák Noémi

Teller Ede fizikus, feltaláló fizikushallgatóknak tart előadást az ELTE Gólyavárban Budapesten, 1991. október 21-én (MTI Fotó: Bruzák Noémi)

Amerikai Egyesült Államok, 1960-as évek Archív felvétel Szilárd Leó magyar származású amerikai Nobel-díjas atomfizikus, biofizikusról. Az eredeti felvétel készítésének pontos dátuma ismeretlen, a felvételt 1973-ban adták ki. (MTI/CP)

Az 1960-as évekből származó felvétel Szilárd Leó magyar származású amerikai Nobel-díjas atomfizikus, biofizikusról. Az eredeti felvétel készítésének pontos dátuma ismeretlen, a felvételt 1973-ban adták ki Az Amerikai Egyesült Államokban (MTI/CP)

10. Budapest nélkül hova utaznának az emberek?

Magyarország nélkül a világ lemaradna a leggyönyörűbb európai főváros, Budapest megismeréséről, melynek különleges szépségét senkinek sem kell hosszasan bizonygatni.

Fotó: Shutterstock

Fotó: Shutterstock

Stockphoto - Budapest városkép - Lánchíd - Parlament