A vízminőséget is javíthatják a tengerifűmezők

A partok közelében elterülő, és a legelterjedtebb parti ökoszisztémákat alkotó tengerifűmezők egy friss kutatás eredményei szerint csökkenthetik a korallokra, más tengeri élőlényekre és emberekre ártalmas baktériumok arányát.

Eme víz alatti virágzó növényekről, amelyek a dinoszauruszok kora óta velünk vannak, régóta ismeretes, hogy antimikrobiális tulajdonságaik vannak. A friss eredmények azonban arról tanúskodnak, hogy jelenlétük valóban segíti a szennyezés elleni harcot, és a korallzátonyok is jobb állapotúnak tűnnek közelükben.

Bár hatalmas mezőkben növekednek, és az Antarktiszt leszámítva minden kontinens peremén megtalálhatóak, az emberi tevékenységek súlyosan károsítják őket: 1990 óta a becslések szerint 7 százalékot tesz ki a globális veszteség mértéke.

Joleah Lamb és csapata a Science folyóiratban tette közzé eredményeit. A kutató úgy véli, a füvek nyújtotta ökoszisztéma-szolgáltatásokat jobban meg kellene becsülni, hiszen többek között keringetik a tápanyagokat, stabilizálják az üledékeket, elnyelik a szén-dioxidot és óvodát nyújtanak a halivadékoknak. Frissen kimutatott szerepük csak egy újabb ok védelmükre.

Fotó: Shutterstock

Tengerifűmező. (Fotó: Shutterstock)

A kutatók vízmintákat vettek Celebesznél négy sziget közelében, ahol a kezeletlen szennyvíz szabadon juthat az óceánba. Lemérték a vízben az Enterococcus-típusú baktériumok szintjét. Ezek a parányok fertőzéseket válthatnak ki az emberben, halakban és gerinctelenekben. Kiderült, hogy eme potenciálisan kórokozó tengeri baktériumok mennyisége mintegy megfeleződött a tengerifűmezők jelenlétében az őket nélkülöző helyszíneken mérthez képest.

Most igyekeznek felmérni, milyen folyamat zajlik a háttérben. Az egyik lehetőség, hogy a füvek alatt lévő üledék ejti csapdába a kórokozókat, bár a kutató szerint a korai eredmények nem ebbe az irányba mutatnak. Azt is elképzelhetőnek tartják, hogy a tengerifüveken élő vízi élővilág játszik szerepet a tisztításban, ezért vizsgálják a növények felszínén megtalálható mikrobiális közösségeket is.

Egyelőre nagyon úgy tűnik, a tengerifű maga végzi el a munkát. Ezek a növények hasonló szerepet tölthetnek be, mint a szennyvízkezelő-üzemek. Esetükben a fotoszintézis révén oxigén szabadul fel, ami mérgező a kórokozókra.

Tengerifűmező a Brit-szigetek környékén. (Fotó: Photoshot)

Tengerifűmező a Brit-szigetek környékén. (Fotó: Photoshot)

A tengerifűmezők gyakran korallzátonyok mellett növekednek. Lamb csapata 8000 zátonyépítő korallt vizsgált meg, és kiderítette, hogy a mezők mellett élőknél feleakkora a kifehéredéssel összefüggésbe hozható betegségek aránya, mint a mezőket nélkülöző zátonyoknál.

Úgy hiszik, a korallok és tengerifüvek a valamit-valamiért elvet is követhetik, vagyis nem zárják ki az együttműködést. A korallzátonyok megvédik a mezőket a hullámzástól, cserében a füvek védelmet nyújtanak nekik a baktériumokkal teli, szárazföldről érkező túlfolyásoktól.

A tengerifűmezők 1990 óta szorulnak vissza globálisan, nagyrészt a part menti fejlesztések, a pusztító halászati gyakorlatok és a kílmaváltozás miatt. A kutatók abban reménykednek, a friss eredmények birtokában sikerül felhívni a figyelmet a tengerifüvek értékes szolgáltatásaira.

Kapcsolódó tartalom