Megkezdte munkáját a Honvédelmi Sportszövetség

Hét alapító szervezettel, öt tagozat felállításával megkezdte működését a Honvédelmi Sportszövetség. A szervezet elnöke, Kun Szabó István az MTI-nek adott interjújában kiemelte: a Honvédelmi Minisztérium szakmai irányításával működő köztestület ernyőszervezetként kívánja összefogni a honvédelmi nevelés valamennyi ágát képviselő szabadidő- és sporttevékenységeket. A HS keretén belül lesz elsősegély-, tereptan-, gépjárművezető-tanfolyam, de küzdősportokat, lövészetet és vívást is gyakorolhat a tagság.

Mint felidézte: Simicskó István honvédelmi miniszter tavaly hirdette meg a Zrínyi 2026 elnevezésű honvédelmi- és haderőfejlesztési programot. Ennek a honvédelmi részében vállal szerepet a köztestületi formában – a Honvédelmi Minisztérium szakmai irányításával – működő Honvédelmi Sportszövetség. A HS feladata, hogy megújítsa a Magyar Honvédség és a társadalom kapcsolatát, és elősegítse az önkéntes tartalékos rendszer új alapokra helyezését a szabadidősportokon keresztül.

Illusztráció. MTI Fotó: Ujvári Sándor

A sportokon keresztül szeretnénk megszólítani a társadalom minél szélesebb rétegét, és egyre több embert bevonni a honvédelmi nevelés programjába – fogalmazott Kun Szabó István. A HS hosszú távú tervei között szerepel a már bejelentett országos lőtérfejlesztési program, és minél előbb szeretnék elindítani a gépjárművezető-tanfolyamot, valamint a fiatalokat megmozgató – területi fordulók után országos döntővel záruló – haditornákat, erőpróba versenyeket. Emellett a Magyar Honvédség által működtetett nyári katonai táborok rendszerét kiegészítve nyári honvédelmi táborokat szerveznek majd az ország katonai alakulattal nem rendelkező területein annak figyelembevételével, hogy azok a mindennapokban és a katonai előképzettséget tekintve is hasznos ismeretalapot adjanak a résztvevőknek.

A HS a Honvédelmi Minisztériumon keresztül a központi költségvetésből kapja forrásait, erről kormányhatározat rendelkezik majd. A források elosztása pályázati úton történik. Az elbírálás fő sarokpontjai a pályázó egyesület alaptevékenysége, tagságának nagysága, a honvédelmi nevelés érdekében vállalt feladatok és egyéb közreműködések mértéke. A szövetség tevékenységéről az elnökségnek minden év március végéig beszámolót kell készíteni a honvédelmi miniszternek.

Szeptembertől elindítanák az úgynevezett honvédelmi nevelés programot. Ennek lényege, ha valaki például a vívószövetségen keresztül tagja a HS-nek, az akár cselgáncsozhat, jelentkezhet gépjárművezető-tanfolyamra, de tájékozódási ismereteket is szerezhet, továbbá azt is megtanulhatja, melyek a legfontosabb feladatok egy baleset helyszínén – sorolta Kun Szabó István. Végső soron az a cél, hogy minél több fiatal érezze úgy: szeretne szerepet vállalni a haza védelmében, akár tartalékos, szerződéses vagy hivatásos katonai szolgálatra jelentkezéssel is – emelte ki a miniszteri biztos.

A Honvédelmi Sportszövetség megalakításáról szóló törvényt múlt év novemberében nagy támogatás mellett fogadta el az Országgyűlés. A HS január 11-én tartotta alakuló ülését, megválasztották a kilenc tagú elnökséget, az elnöki feladatok ellátására a HM miniszteri biztosát, Kun Szabó Istvánt választották meg. A szervezet alapító tagjai: a Honvéd Sportegyesületek Országos Szövetsége, a Budapesti Honvéd Sportegyesület, a Magyar Sportlövők Szövetsége, a Magyar Tartalékosok Szövetsége, a Magyar Vívó Szövetség, a Magyar Judo Szövetség, valamint a Magyar Technikai és Tömegsportklubok Országos Szabadidősport Szövetsége. Az elnökségbe a honvédelmi miniszter mellett képviselőt delegálhat az emberi erőforrások minisztere, a belügyminiszter és a nemzetgazdasági miniszter is.

Kun Szabó István elmondta, hogy már az első hetekben több más civil egyesület, sportszövetség kereste meg a HS-t csatlakozási vagy együttműködési szándékkal. A HS-en belül megalakult az általános honvédelmi sportok – ide tartoznak a törvény szerint is honvédelmi sportnak minősülő sportok -, a küzdősport; a lövész, valamint a technikai sportokért és gépjárművezető programért felelős tagozat, továbbá önálló tagozatként megalakult a kadét és tartalékos szakmai tagozat is, melynek része lesz a Kadét Szövetség elnevezésű ifjúsági szervezet. Kadétnak nevezik azokat a 14-18 éves diákokat, akik akár az oktatás, akár a sportok, vagy szabadidős tevékenységek révén kapcsolatba kerülnek a honvédelmi nevelés programjával. A tartalékos tagozat másik kiemelten fontos feladata, hogy abban a régióban, ahol jelenleg nincs katonai alakulat, ott a HS tagegyesülete segítse a tartalékos rendszer kiépítését.

A HS munkáját a tervek szerint minden megyében koordinátorok segítik majd. Az ő feladatuk lesz, hogy az adott megyében összefogják a honvédelmi nevelés programjának szereplőit.

A miniszteri biztos hangsúlyozta – miként azt a közelmúltban Simicskó István többször kiemelte – Magyarország “védelmi képességét” három fő pillér alkotja: a NATO-tagság, a Magyar Honvédség képességei, valamint az állampolgárok honvédelem ügye iránti elkötelezettsége, áldozatvállalása