Több százezer ember cseréli össze a színeket Magyarországon, világszerte pedig több száz millió. Ők általában sokkal kevesebb árnyalatot képesek észlelni, mint a jó színlátók. Speciális szemüveg és tévé is segíthet nekik.
A színtévesztésről, gyakoriságához képest, viszonylag kevés szó esik, pedig az emberiség körülbelül 4 százaléka különböző mértékben, de összecseréli a színeket.
A világon körülbelül 300 millió, míg Magyarországon 400 ezer ember él együtt valamilyen színlátási rendellenességgel, amely egész életére kihathat.
Illusztráció – szemvizsgálat. (Fotó: Shutterstock)
Főleg a férfiak problémája
A színeket az ember a szem ideghártyáján (retináján) elhelyezkedő receptorokkal érzékeli. Ezeknek három fő típusa van, a szerint, hogy mely hullámhosszú fényre a legérzékenyebbek. Ha valamelyik receptor hiányzik, színvakság következik be, ha pedig csökken az érzékelő sejtek mennyisége, vagy nem működnek megfelelően, színtévesztésről beszélünk.
A színlátás zavarai többnyire öröklöttek, általában X kromoszómához kötötten. Mivel a férfiaknak csak egy X kromoszómájuk van, nincs másik, amely kompenzálhatná a hibát, a színtévesztés náluk gyakrabban fordulhat elő.
Száz szakma kizárva
Wenzel Klára, színtévesztés-kutató hangsúlyozta, a színtévesztés az élet során változatlan marad, tehát nem lehet meggyógyítani. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) professzora szerint talán ezért van, hogy a szemészorvosok nem nagyon foglalkoznak a színtévesztéssel, gyakran csak megállapítják a problémát, majd közlik, hogy a páciens emiatt milyen tevékenységeket nem végezhet biztonsággal.
Több mint száz olyan szakma van, amit színtévesztők nem választhatnak – például hivatásos sofőr, pilóta, mozdonyvezető, villanyszerelő – függetlenül attól, mennyire rossz a színérzékelésük.
Szivárvány vihar után Bugacon
MTI Fotó: Ujvári Sándor
Fekete vér
A normális látástól való eltérés mértéke különböző lehet, és nem mindenkit zavar túlzottan, sőt olyan ember is van, aki nem tudja magáról, hogy színtévesztő. Utóbbi személyek látják a színeket, csak nem annyira jól, mint kellene.
A színtévesztők általában sokkal kevesebb árnyalatot képesek megkülönböztetni, mint a jól látók. Az esetek többségében az élénkzöldet és élénkpirosat felismerik, de súlyosabb esetben könnyen összecserélik a színeket, főleg a sötétebb árnyalatokat – a sötétbarnát a sötétzölddel. A barna a piros egyik sötétebb árnyalata, így érthető a tévesztés.
A súlyos eseteket extrém színtévesztésnek nevezik, ami azt jelenti, hogy a páciens néha már a piros színt egyáltalán nem érzékeli, helyette feketét lát. Erre az egyik példa John Dalton angol vegyész, aki az első tudományos leírást a témában publikálta. Ő arról írt, ha fűvön vérnyom van, akkor ő a zöld pázsiton fekete foltot lát.
Speciális szemüveg színtévesztőknek
A színtévesztőknek segítséget jelenthetnek a számukra kifejlesztett speciális szemüvegek, amelyek tágítják a spektrumot, így sokkal több árnyalat jelenhet meg a használó számára, mivel szűrővel minden „hibás” szín javítható. Amikor a páciens felvesz egy ilyen szemüveget, azt mondja, kitárult előtte a világ, ám ezek a színlátás-javítók nem olcsók, körülbelül 80 ezer forintba kerülnek – tette hozzá az egyetemi tanár.
További segítség az érintetteknek, hogy ma már egyes tévéket is be lehet állítani úgy, hogy a színtévesztők is helyes színeket lássanak.
Mégis javulhat valamennyire – tanulással
Wenzel Klára szerint érdekes jelenség, hogy az ilyen szemüveg tartós viselésével, lassacskán és kis mértékben, de javul az eszköz nélküli színlátás is. Teljes gyógyulás nem történik, genetikai okok miatt a páciens továbbra is színtévesztő marad, de lehetnek pozitív változások a kapcsolódó agyi folyamatokban. Mint sok más képességet, a színlátást is javítani lehet tanulással, aminek azonban előfeltétele a helyes színlátást biztosító szemüveg.
A professzor megjegyezte, a látás rendkívül bonyolult folyamat, ami a szemnél kezdődik, és az agyban fejeződik be – a szemünkkel nézünk, és az agyunkkal látunk. Az agy jelentős része csak a látásinformációk feldolgozását végzi, ezek jönnek legnagyobb tömegben színes képek formájában a központi idegrendszerünk legfőbb szervébe – tette hozzá Wenzel Klára.