Nógrádi: ez az a pont, ahol Orbán és Merkel egyetért

Alapvetően megváltozott a migránskérdésben Berlin álláspontja. A máltai csúcs előtt a német kormány olyan elképzelést ismertetett, mely szerint a menedékkérőknek befogadóközpontokat kell létrehozni Líbiában és más afrikai államokban, és meg kell tagadni, hogy menedékkérelmet nyújtsanak be a hajóval érkező migránsok – hangzott el a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

Ezzel közelebb került egymáshoz a német és a magyar álláspont – mondta Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő.

Az Európai Uniónak az a célja, hogy a balkáni után lezárják a földközi-tengeri útvonalat, ebben közös álláspont alakult ki Berlin és Budapest között. Ez az a pont, ahol Orbán Viktor miniszterelnök és Angela Merkel német kancellár egyetért. Sőt, az új olasz miniszterelnök, Paolo Gentiloni is. A cél, hogy menekültközpontokat hozzanak létre Líbiában, és más észak-afrikai országokban. Ezt mondta a többi közt az elmúlt napokban a német belügyminiszter, Thomas de Maiziere. Vissza kell vinni a migránsokat Észak-Afrikába, meg kell állapodni az ottani országokkal abban, hogy hotspotokat állítsanak fel. Itt egyesével megnézik, kik azok a migránsok, akiket Európa képes lesz integrálni – magyarázta.

Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő. MTI Fotó: Mohai Balázs

Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő. MTI Fotó: Mohai Balázs

Orbán Viktor felvetette, hogy támogassuk Egyiptomot, ahol polgárháborús helyzet van. Elképzelhető, hogy onnan is özönlenek majd a menekültek – tette hozzá.

A XXI. század a tömeges migráció évszázada lesz

Az a magyar és a német álláspont, hogy a XXI. század a tömeges migráció évszázada lesz. Az európai politika pedig választhat, vagy tudomásul veszi a lakosság álláspontját, vagy bukni fog. Olyan mennyiségű migráns indul el Afrikából, akiket már nem lehet úgy kezelni, hogy áthozzuk őket a Földközi-tengeren Olaszországba – hangoztatta.

Kiszelly Zoltán politológus felhívta a figyelmet arra, hogy több nyugat-európai országban is választások lesznek, ilyenkor a mindenkori hatalom megpróbálja a migránspolitikai álláspontját a lakosságihoz közelíteni. Ez főként Németországban eredményezett jelentős fordulatot.

A németek is kezdenek “észhez térni”

Annyit látunk, hogy a németek is kezdenek “józan észhez térni”, és rájöttek arra, hogy az eddigi migránspolitikát nem lehet folytatni. Afrika felől évente 200-300 ezer migráns érkezik, s miközben a nyugat-balkáni útvonalon lecsökkent a számuk, a súlypont Észak-Afrikára helyeződött át. Itt is tenni kell valamit, hiszen az európaiak többsége cselekvést vár a kormányoktól – emelte ki.

Kiszelly Zoltán politológus

Kiszelly Zoltán politológus

Nem tűnt el a kvótajavaslat

A politológus szerint bár a német és a magyar álláspont közeledése javítja a két ország közötti kapcsolatot, Németország továbbra is kitart a kötelező betelepítési kvóta mellett. Ez továbbra is kampánytéma marad a választásokon. (…) Brüsszelnek és a nyugat-európai politikának eredményeket kell felmutatnia, ezek azonban nem mehetnek látványosan szembe a korábbi, ugyanezen politikusok által tett nyilatkozatokkal. Ezért felemás megoldás valószínű. Ha nagy számban visszaküldenék a migránsokat, akkor a probléma „visszatérne a kiindulási bázisára”, Európa csak időt nyerne – érvelt.

Ezeket a problémákat nem sikerül egységes fellépés nélkül kezelni, Észak-Afrika pedig nem érdekelt abban, hogy Európa érdekében szülessen megoldás – szögezte le.

A múlt heti máltai csúcs záródokumentumába nem került be a német kormány líbiai hotspotokra vonatkozó javaslata. Szakértők szerint a tagállamok álláspontja nemsokára változhat. Hamarosan megvalósíthatják a német és a magyar kormány által egyaránt szorgalmazott elképzeléseket.