A rövidfilm kategóriában magyar alkotást először 1963-ban jelöltek Oscar-díjra, a Szabó István rendezte Koncert című film producere az amerikai Ezra Baker volt. Ebben a kategóriában több mint fél évszázad után került ismét a végső győzelemre esélyes öt film közé Deák Kristóf Mindenki című alkotása.
Az amerikai filmakadémia kedden hozta nyilvánosságra az Oscar-jelöltek listáját. Deák Kristóf Mindenki című 25 perces alkotása a rövidfilm kategóriában került az idei Oscar-jelöltek közé.
Deák Kristóf filmrendező Budapesten 2016. november 25-én. A rendező Mindenki című alkotása bekerült az Oscar-jelölésre esélyes tíz kisjátékfilm közé.
MTI Fotó: Kallos Bea
Az Oscar-jelölés már önmagában is óriási dolog, már ezzel is nyertünk – mondta az MTI-nek még kedden Deák Kristóf, a Mindenki című kisjátékfilm forgatókönyvíró-rendezője, akinek alkotását a legjobb rövidfilm Oscar-díjára jelölte az amerikai filmakadémia.
Az Amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia (AMPAS) kedden online közvetítéssel hozta nyilvánosságra a legrangosabb hollywoodi elismerés jelöltjeit. Deák Kristóf munkája a rövidfilmek kategóriájában került be az öt jelölt alkotás közé.
Komoly esélyei vannak
A film, illetve Deák Kristóf már a jelöléssel is nyert, az Oscar-díj a hab lenne a tortán – mondta Kollarik Tamás, a Médiatanács tagja a hirado.hu-nak, aki azt is hozzátette, hogy véleménye szerint a filmnek egyébként a végső sikerre, az Oscar-díjra is komoly esélye van megvalósításának minősége, dramaturgiája illetve mondanivalója miatt is.
Kollarik Tamás arról is beszélt, hogy Magyarországon az animációs filmeknek és a kisjátékfilmeknek komoly hagyománya van. Szabó István, Rófusz Ferenc, Jankovics Marcell vagy M. Tóth Géza is az Oscar-jelölésig jutott – Rófusz Oscar-díjat is nyert – ezekben a kategóriákban.
Kollarik Tamás kiemelte: a magyar államigazgatás minden szektora összefogott, hogy segítse a rendező munkáját. A Médiatanács és a Filmalap mellett több állami intézmény és szervezet, többek között a Los Angeles-i Főkonzulátus is segítségét ajánlotta fel, Széles Tamás főkonzul úr az elsők között jelentkezett a Médiatanácsnál az ügyben – fűzte hozzá.
Mint mondta, a magyar alkotók, a magyar filmesek kimondottan tehetségesek, de a közelmúlt sikerei egy kicsit talán az új magyar filmtámogatási rendszer sikerei is egyben, hiszen a kortárs magyar filmek legnagyobb része állami támogatással készül, ahogy a Saul fia és a Mindenki című film is.
Kollarik hozzátette, hogy a Magyar Nemzeti Filmalap az egész estés nagyjátékfilmeket, dokumentumfilmeket és animációs filmeket támogatja, a Médiatanács pedig a kísérleti- és kisjátékfilmeken túl a televíziós játékfilmeket, dokumentumfilmeket, ismeretterjesztő filmeket, természetfilmeket és az egyedi animációs filmeket és sorozatokat támogatja.
A közvetlen támogatást biztosító intézmények mellett, a jól átgondolt szabályozásnak köszönhetően működik a közvetett támogatási rendszer is, amely a Magyarországon gyártott filmek költségvetésének mintegy 25 százalékát is képes fedezni, amely óriási segítség a hazai alkotóknak, de egyben nagy nemzetközi produkciókat is Magyarországra vonz, amely pedig összességében jelentősen pozitív nemzetgazdasági hatással bír – fogalmazott Kollarik Tamás.
Újra a vérkeringésbe kerültünk
Az első magyar alkotás, amely Oscar-díjat kapott, Rófusz Ferenc A légy című animációs rövidfilmje volt 1981-ben. Egy évvel később első magyar játékfilmként Szabó István Mephisto című alkotása nyerte el a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat.
Ezt a sikert csak tavaly tudták magyar filmesek megismételni, amikor Nemes Jeles László holokausztdrámája, a Saul fia lett a kategória győztese.
Budapest, 1981. december 7. Rófusz Ferenc rajzfilmrendező, A légy című animációs filmjéért kapott Oscar-díjjal a kezében stúdiójában. A három perces mű egy légy szemszögéből láttatja a világot a nézővel. MTI Fotó: Friedmann Endre
A legjobb idegen nyelvű filmek között már 1969-ben versengett magyar alkotás, a Fábri Zoltán rendezte A Pál utcai fiúk, majd 1975-ben Makk Károly alkotása, a Macskajáték, 1979-ben az ugyancsak Fábri Zoltán rendezte Magyarok, 1981-ben pedig Szabó István Bizalom című filmje.
A Mephisto után 1984-ben a Gyöngyössy Imre és Kabay Barna rendezte Jób lázadása, majd Szabó István történelmi trilógiájának másik két darabja, 1986-ban a Redl ezredes, 1989-ben a Hanussen volt jelölt. 2013-ban Szász János A nagy füzet című alkotása szerepelt a kategória kilenc alkotást tartalmazó szűkített listáján, de nem jutott be az öt Oscar-jelölt közé.
1982. május 20-ánn készült képen Szabó István a Mephisto című filmet rendezi. MTI Fotó
Fél évszázad után magyar győzelem
A rövidfilm (kisjátékfilm) kategóriában magyar alkotást először 1963-ban jelöltek, a Szabó István rendezte Koncert producere az amerikai Ezra Baker volt. Ebben a kategóriában több mint fél évszázad után került ismét a végső győzelemre esélyes öt film közé Deák Kristóf Mindenki című alkotása.
Az animációs rövidfilm kategóriában Rófusz filmje előtt, 1975-ben Jankovics Marcell Sisyphus című alkotását jelölték. 2007-ben M. Tóth Géza Maestro című rövid animációs filmje is Oscar-jelölést kapott. 2014-ben Bucsi Réka Symphony No. 42 című alkotása bekerült az Oscar-díjra esélyes tíz produkció közé, de a legjobb öt közé már nem jutott be.
Bucsi Réka animációsfilm-rendező. MTI Fotó: Mohai Balázs
A filmvilág legrangosabb kitüntetését korábban több magyar származású filmes is megkapta: a brit filmipart megteremtő Korda Sándor (Alexander Korda) volt az Ezeregyéjszaka varázslatos világát idéző A bagdadi tolvaj producere, az alkotás látványáért 1941-ben fivére, Korda Vince (Vincent Korda) vehetett át Oscar-díjat, aki még háromszor kapott jelölést.
William S. Darling (Sándorházi Vilmos Béla) látványtervező hét jelöléséből a Kavalkádért (1934), a Bernadette daláért (1944), valamint az Anna és a sziámi király (1947) című filmekért kapta meg a szobrocskát. Szintén látványtervezőként győzött a díjra ötször jelölt Joseph Kish (A bolondok hajója, 1966), Trauner Sándor (Alexander Trauner, Legénylakás, 1961) és háromszor is Paul Groesse (Büszkeség és balítélet, 1941; Az őzgida, 1947; Kisasszonyok, 1950). Groesse összességében 11 jelölést kapott, Trauner az Aki király akar lenni című film (1976) díszletéért kapott újabb jelölést.
Kertész Mihály (Michael Curtiz) négy jelölést követően, 1944-ben a legendás Casablancáért kapta meg a rendezői Oscart. George Cukor 1965-ben ötödik jelölését váltotta díjra, a My Fair Lady rendezéséért vehette át az Oscart.
Tizenhétszer jelölték, háromszor nyert
A tizenhétszer jelölt zeneszerző Rózsa Miklós háromszor (Elbűvölve, 1946; Kettős élet, 1948; Ben Hur, 1960) nyert.
Forgatókönyvíróként Herczeg Géza 1938-ban (Émile Zola élete), Székely János – John S. Toldy néven – 1941-ben (Arise, My Love), a négyszeres jelölt Pressburger Imre (Emeric Pressburger) pedig 1943-ban kapott Oscar-díjat (A 49. szélességi fok).
Vértes Marcell (Marcel Vertes) a Moulin Rouge látványtervezéséért, valamint jelmezéért kapott 1953-ban Oscart.
Operatőrként László Ernő (Ernest Laszlo) (Bolondok hajója, 1966) és Zsigmond Vilmos (Harmadik típusú találkozások, 1978) munkáját ismerték el az amerikai filmakadémia kitüntetésével. Előbbit összesen nyolc, utóbbit további három alkalommal (A szarvasvadász, 1979; A folyó, 1985; Fekete dália, 2007) jelölték a kitüntetésre.
Ugyanakkor színészi kategóriákban alig van magyarországi születésű díjazott, az egyetlen kivétel a Budapestről származó Lukács Pál (Paul Lukas, Őrség a Rajnán, 1944).
A hétszeres jelölt filmrendező George Pal (Marczincsák György Pál) 1944-ben “különleges Oscart” kapott, majd 1951-ben a Végállomás a Hold című futurisztikus filmje a legjobb speciális effektusok díját nyerte el.
Pál György / George Pal magyar származású rendező, filmvállalkozó egy 1977. július 9-én készült felvételen. ( MTI / UPI )
Adolph Zukor (Zukor Adolf) producer, a Paramount Pictures alapítója négy évtizedes filmes munkásságát 1949-ben szintén “különleges Oscar-díjjal” ismerték el.
Az utóbbi évtizedekben 1986-ban A Maszk című film sminkes munkájáért Elek Zoltán nyert Oscar-díjat.
1991-ben Böszörményi Zsuzsa diák-Oscart nyert Egyszer volt, hol nem volt… című filmjével.
Kamerarendszerért, szoftverért is kaptunk elismerést
Szalay Attila 1995-ben technikai Oscart kapott a giroszkóp-stabilizátoros Spacecam kamerarendszer kifejlesztéséért.
2001-ben Koltai Lajost a Malena című olasz film operatőri munkájáért jelölték Oscarra. 2010-ben technikai Oscar-díjat kapott Jászberényi Márk, Perlaki Tamás és Priskin Gyula a Lustre színkorrekciós rendszer kifejlesztéséért.
A 2013-as technikai Oscar-díj kitüntetettjei között is voltak magyarok: Madjar Tibor, Kőhegyi Csaba és Major Imre egy 3D-modellező szoftver fejlesztéséért kapott elismerő oklevelet.
