Hiánycikk a tűzifa Erdélyben

Nemcsak a tartós hideg miatt számít hiánycikknek a fokozatosan dráguló tűzifa: az illegális kereskedés visszaszorítása és a nagy fafeldolgozók jelenléte is hozzájárult a szokatlan helyzethez.

Hetek óta hiánycikknek számít a tűzifa az erdélyi és partiumi településeken, amit főként az illegális tűzifa-kereskedés visszaszorítása, a nagy fafeldolgozó cégek nyersanyag-felvásárlásai okoznak, ugyanakkor a tartós hideg miatt jelentősen megnőtt a kereslet is. A szakemberek szerint egyáltalán nem meglepő, hogy az idei fűtési idényben jóval drágábban lehet hozzájutni a tüzelőanyaghoz, mint az előző téli szezonban. Megtudtuk továbbá, a piaci viszonyokat egyértelműen befolyásolja az erdők felügyeletének az újraszervezése, valamint a kitermelt fák szállításának hatékonyabb ellenőrzését biztosító erdőradar bevezetése is.

Hodász, 2015. január 15. Közmunkások pakolják a rászorulóknak szánt tűzifát a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Hodászon 2015. január 15-én. A településen a szociális tűzifaprogram keretében tizenhárom és fél millió forint értékű fát osztanak ki mintegy hétszáz családnak. MTI Fotó: Balázs Attila

Illuszráció. MTI Fotó: Balázs Attila

Bevásárolnak a fafeldolgozók

Háromszéken ebben az időszakban még feláron sem lehet száraz tűzifához jutni, a tüzelő ára különben is közel kétszeresére emelkedett tavalyhoz képest. Duka Antal, a Görgő–Szemerja Közbirtokosság és a sepsiszentgyörgyi önkormányzati erdők erdésze a Krónikának elmondta, több oka van annak, hogy hónapról hónapra többet kell fizetni a tüzelőért. Mint részletezte, a tapasztalat azt mutatja, hogy a brassói Kronospan fafeldolgozó felvásárolja a nyír-, bükk-, gyertyán- és nyárfarönköket mérettől függetlenül, nem is kell felaprítani, háromméteres hosszúságban is átveszi, míg a háztartásokban általában egyméteres tűzifát használnak. A másik nagy környékbeli fafeldolgozó, a Holzindustrie Schweighofer csak fenyőfát keres, de emiatt a kisebb fűrészüzemek már nem jutnak hozzá a fenyőhöz, és kénytelenek voltak áttérni a bükkre vagy más fafajtákra, így mindenképpen azok iránt is megnőtt a kereslet.

Egyre többen tüzelnek fával

Duka Antal elmondta továbbá, a térségben egyre több tűzifát használnak, hiszen rengeteg új ház épült az elmúlt években, ezeket már általában nem gázzal fűtik, hanem beszerelték a fás kazánt. Csak egy háztartásban megvásárolnak évi 30–40 erdei űrméter (közismertebb nevén méter) fát, ez megint csak a kereslet növekedéséhez vezetett – tette hozzá az erdész. Egy erdei űrméter 0,67 köbméternek megfelelő famennyiség. A fa azért is drágább, és hiánycikk idén, mert a korábbi évekhez képest sokkal hidegebb a tél, így nyilván mindenki több fát fogyaszt. „Nemigen voltunk erre felkészülve, így most, a tél közepén kellene feltölteni a készletet, de már nincs honnan. Ebben az időszakban a vágások is leálltak, a közbirtokosságok pedig nem adnak el fát, hanem osztalékba kiadják a tagoknak” – mondta Duka Antal. Hozzátette, egy méter nyers fa 180 lejbe kerül, a száraz métere 200 lejnél kezdődik. Aki meg van szorulva, 250 lejt is ígér méteréért, de hiába, száraz fa jelenleg nem is kapható – mondta az erdész.

A sepsiszéki Árkoson élő Kovács Zsolt 127 négyzetméter hasznos felületet fűt fás kazánnal. Lapunknak elmondta, évente – attól függően, hogy mennyire hideg a tél – 13–15 méter bükkfára van szüksége. „Évekkel ezelőtt, amikor kiköltöztünk falura, még 120 lejért úgy vettünk egy méter fát, hogy ezért a pénzért méretre hasogatták, és be is hordták. Tavalyelőtt a pluszszolgáltatás már nem volt benne az árban, tavaly pedig 150 lejért vettük a nyers fa méterét, idén már 180–200 lejről beszélnek” – részletezte a családapa. Hozzátette, Árkoson nincs gáz, a villany még mindig drágább, mint a fa, alternatív fűtőanyagként a pellet jöhet számításba, de ehhez újabb befektetésre van szükség, át kell alakítani a kazánt.

Kevesebb jut a magánszemélyeknek

A Szatmári Friss Újság azt írja, az erdészetek faeladását szabályozó törvény értelmében idén a kitermelt famennyiségnek már csak a tíz százalékát értékesíthetik magánszemélyek számára az erdészetek. Ez mintegy tízezer köbméter fa Szatmár megye esetében, ami azt jelenti, hogy községenként alig több, mint százötven köbméter fa lakossági felhasználású eladására van lehetősége az erdészetnek, a kitermelt mennyiség fennmaradó részét jogi személyeknek adhatja csak el, nagy mennyiségben, árverés útján. A napilap továbbá rámutat: a magánszemélyek számára értékesíthető fa mennyisége fokozatosan csökken a partiumi megyében: két évvel ezelőtt több mint huszonkétezer köbméter szerepelt a nyilvántartásban, tavaly tizenhétezer köbméter volt a határ, amit idén tízezer köbméterre csökkentettek. A helyi erdészek azt remélik, hogy a Grindeanu-kormány módosítja majd a fa értékesítésére vonatkozó korlátozást. Egy barkácsáruházlánc kolozsvári üzletében egyébként egy köbméter száraz fűzfát 299 lejért kínálnak, míg a tüzelésre jóval alkalmasabb, száraz, felaprított bükkfáért – 1,3 köbméteres kiszerelésben – 499 lejt kérnek.

Évről évre nő a tűzifa ára Bihar megyében is, a kínálattal azonban nincs gond, legalábbis egyelőre. A Nagyváradon élő Nicoleta Marinescu lapunknak elmondta, hogy amikor öt évvel ezelőtt magánházba költözött, még csak 1400 lej volt egy teherautónyi – körülbelül 10 méter – fűtőanyag, most viszont már majdnem a duplájába kerül. „Idén 3,5 méter fát 700 lejért vettem, tavaly 600-ért” – ecsetelte. Az idei hideg tél miatt többet is fogyasztanak, de azzal nem volt gondja, hogy beszerezze a tüzelőt. Hozzátette, mindenki próbál más megoldást keresni a fa helyett, de ők egyelőre kénytelenek ezzel az egyre költségesebb tüzelőanyaggal fűteni, mert a kazánjukat erre tervezték.

Egyre többen panaszkodnak Csíkszéken is arra, hogy az utóbbi időszakban jelentősen növekedett a tűzifa ára, ráadásul egyre nehezebben lehet beszerezni a jó minőségű téli tüzelőt. Egy, munkatársunk által megkérdezett erdész szerint Hargita megyében két oka van annak, hogy hiánycikké vált a tűzifa: a jól működő erdőradar és a nagy fafeldolgozó cégek jelenléte. Emlékeztetett, az illetéktelen fakitermelés és szállítás visszaszorítását célzó nyilvántartási rendszer – amely főleg erdőradar néven vált ismertté – 2014-ben lépett érvénybe.

Lényege, hogy táblagépekkel, okostelefonokkal felszerelt erdészek adják az útnak induló szállítmányok egyedi kódjait, amelyek által követni lehet a fa útját. Ezáltal szigorúbbá, átláthatóbbá vált a rendszer, csökkent a lopások száma, és visszaszoruló tendenciát mutat az illegális kitermelés a régióban. A rendszeren azonban még bőven van finomítanivaló, minden faanyagszállítót nem tudnak követni. A Csíki Hírlap által megkérdezett erdész továbbá elmondta, a helyi piacot átrendezte a Holzindustrie Schweighofer osztrák fafeldolgozó jelenléte is, a vállalat a szakember szerint a környéken válogatás nélkül, jó árban veszi át a fát kitermelő helyi vállalkozásoktól. Jelenleg egy méter száraz tűzifa a 250 lejt is eléri.

Magyarországon is kevés a fűtőanyag

Magyarországon is hiánycikknek számít a tűzifa. A Magyar Nemzet tegnapi cikke szerint néhány településen átmenetileg hiány mutatkozik, ami egyrészt azzal magyarázható, hogy az illegálisan forgalomba hozott termékek kiszorultak a piacról, másrészt pedig a kereslet a szokatlanul hideg miatt jelentősen megnőtt. A lap emlékeztet, hogy a magyar kormány tavaly törvényt alkotott a tűzifa-kereskedelem kifehérítésére, ami miatt eltűnt a piacról az olcsóbban kínált, illegálisan forgalmazott fűtőanyag. Vagyis a piac üdvözlendő kifehéredése a kínálat szűkülésével jár együtt, ugyanis azok a kereskedők, akik korábban feketén beszerzett tűzifát árultak, már nem lehetnek jelen a piacon. Akik nem vásároltak elegendő tüzelőanyagot a tél beállta előtt, most kénytelenek brikettel, szénnel vagy méregdrága villannyal fűteni az anyaországban.