Döntöttek, parlamenti szavazás kell a Brexitről

A brit legfelsőbb bíróság kedden kihirdetett döntése szerint a brit kormánynak előzetes parlamenti jóváhagyást kell kérnie a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamat hivatalos elindításához.

Lord David Neuberger, a legfelsőbb bíróság elnöke bejelentette ugyanakkor azt is, hogy a kormánynak nem kell előzetesen konzultálnia a skót, a walesi és az észak-írországi parlamentekkel. Lord Neuberger felfedte azt is, hogy a legfelsőbb bíróság nem jutott egyhangú döntésre az ügyben: a testület 11 tagja közül nyolcan a parlamenti jóváhagyást előíró határozat mellett, hárman ellene döntöttek.

A kormány elindítja a kiválást

A brit kormány akkor is legkésőbb március végéig elindítja a kiválási folyamatot az Európai Unióból, ha a legfelsőbb bíróság ítélete értelmében ehhez parlamenti felhatalmazásra van szükség – jelentette ki a bíróság döntésére reagálva Theresa May brit kormányfő szóvivője.

“A brit nép arra szavazott, hogy lépjünk ki az EU-ból, és a brit kormány eleget fog tenni ennek a döntésnek. Március végéig életbe léptetjük a Lisszaboni Szerződés 50. cikkét, ahogy terveztük. A mai döntés ezen semmit nem változtat” – szögezte le a szóvivő, hozzátéve: a kormány tiszteletben tartja a bírósági döntést, s hamarosan dönt a következő lépésekről.

Szatirikus festmény Kaya Mar művésztől Theresa May brit miniszterelnökről Londonban 2017. január 24-én, miután a brit legfelsőbb bíróság kihirdette döntését, hogy a brit kormánynak előzetes parlamenti jóváhagyást kell kérnie a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamat hivatalos elindításához (Fotó: MTI/EPA/Andy Rain)

Szatirikus festmény Kaya Mar művésztől Theresa May brit miniszterelnökről Londonban 2017. január 24-én, miután a brit legfelsőbb bíróság kihirdette döntését, hogy a brit kormánynak előzetes parlamenti jóváhagyást kell kérnie a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamat hivatalos elindításához (Fotó: MTI/EPA/Andy Rain)

A brit kormány “napokon belül” az alsóház elé terjeszti azt a határozati javaslatot, amelyről a legfelsőbb bíróság keddi végzése szerint a képviselőknek szavazniuk kell a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamat hivatalos elindítása előtt – erősítette meg kedden David Davis, a Brexit-tárgyalások irányításáért felelős miniszter is.

David Davis nem részletezte, hogy a kormány pontosan milyen jellegű tervezetet készít, de kijelentette, hogy a parlament elé kerülő határozati javaslat “egyértelműen megszövegezett” lesz, és a kormánynak a törvényhozási vitával együtt is elegendő ideje marad ahhoz, hogy az 50. cikkelyt az eredeti menetrendben szereplő március végi határidőig aktiválhassa. Hozzátette: a menetrend továbbra is érvényes.

Davis hangsúlyozta: a tervezet nem arról szól majd, hogy az Egyesült Királyság kilépjen-e az EU-ból vagy sem, mivel a döntést erről a brit választók már a tavalyi népszavazáson meghozták.

Formalitásról van szó, nem marad el a Brexit

Keddi alsóházi nyilatkozatában Davis kijelentette: a népszavazás után “már nincs visszaút”, az Egyesült Királyság mindenképpen kilép az Európai Unióból, mivel a választók “erre utasították” a kormányt, és ezen a legfelsőbb bíróság keddi döntése sem változtatott.

Bármilyen formát öltsön a kormány által a parlament elé terjesztendő döntési javaslat, annak elfogadása gyakorlatilag garantált, és nem várható, hogy a törvényhozás megakadályozza a kilépési folyamat elindítását. A kormányzó Konzervatív Párt frakciója, amelynek 15 fős abszolút többsége van az alsóházban, jelezte, hogy megszavazza a beterjesztendő javaslatot. Erre egyedül a párt egyik legtekintélyesebb veteránja, Ken Clarke volt belügy-, pénzügy- és igazságügyi miniszter nem vállalt kötelezettséget. Clarke-ról régóta közismert, hogy a tory frakció leginkább EU-párti tagja, és annak idején a brit EU-tagságról szóló népszavazás kiírását is ellenezte.

A legnagyobb ellenzéki parlamenti erő, a Munkáspárt is jelezte kedden, hogy nem fogja megakadályozni a kilépési folyamat elkezdését, de világos tárgyalási tervet követel a kormánytól. Jeremy Corbynnak, a párt vezetőjének szóvivője közölte, hogy a Munkáspárt módosító javaslatokat fog benyújtani a kilépési folyamatot megindító törvényjavaslathoz, annak garantálására, hogy a kormány a tárgyalási folyamat alatt is végig számonkérhető legyen, és biztosítani akarják, hogy a londoni törvényhozás az EU-val kötendő végső megállapodás tervezetéről is szavazhat majd.

Ennek lehetőségére Theresa May miniszterelnök is utalt, amikor a múlt héten ismertette kormánya Brexit-tárgyalási stratégiáját. Ennek az ígéretnek a külön jelentősége abban áll, hogy May ezzel kimondatlanul, de egyértelműen elvetette azokat a kezdeményezéseket, amelyek célja újabb népszavazás kiírása az unióval kötendő majdani kilépési egyezményről.

Gina Miller sajtótájékoztatót tart a brit legfelsőbb bíróság keddi döntését követően Londonban, 2017. január 24-én. A londoni City egyik befektetési társaságának vezetője korábban állampolgári kezdeményezést indított annak elérésére, hogy a brit kormány a parlament előzetes jóváhagyása nélkül ne jelenthesse be a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválását. Ez a cikkely szabályozza – és aktiválása hivatalosan el is indítja – a brit EU-tagság megszűnéséhez (Brexit) vezető folyamatot. Gina Miller ezzel nem a Brexitet szerette volna meggátolni, hanem arra törekedett, hogy a brit parlamentet megfelelő módon bevonják a folyamatba (Fotó: MTI/EPA/Andy Rain)

Gina Miller sajtótájékoztatót tart a brit legfelsőbb bíróság keddi döntését követően Londonban, 2017. január 24-én. A londoni City egyik befektetési társaságának vezetője korábban állampolgári kezdeményezést indított annak elérésére, hogy a brit kormány a parlament előzetes jóváhagyása nélkül ne jelenthesse be a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválását. Ez a cikkely szabályozza – és aktiválása hivatalosan el is indítja – a brit EU-tagság megszűnéséhez (Brexit) vezető folyamatot. Gina Miller ezzel nem a Brexitet szerette volna meggátolni, hanem arra törekedett, hogy a brit parlamentet megfelelő módon bevonják a folyamatba (Fotó: MTI/EPA/Andy Rain)

A skótok módosítanának a maradásért

A Brexit-tárgyalásokért felelős miniszter kitért arra is, hogy a legfelsőbb bíróság határozata szerint a brit kormánynak az 50. cikkely aktiválása előtt nem kell előzetesen konzultálnia a skóciai, a walesi és az észak-írországi parlamentekkel. Davis hangsúlyozta: London ennek ellenére szorosan együttműködik majd a három tartományi kormányzattal a kilépési folyamat teljes időtartamában, biztosítandó, hogy a tárgyalássorozat az Egyesült Királyság összes nemzetének kedvező megállapodással zárulhasson.

A Skóciában kormányzó Skót Nemzeti Párt (SNP) azonban a legfelsőbb bíróság keddi végzése után jelezte, hogy a londoni alsóházban 50 módosító indítványt nyújt be az 50. cikkely aktiválásának jóváhagyására beterjesztendő kormányzati javaslathoz. Ezek között szerepel majd egy olyan módosítási tervezet is, hogy az Egyesült Királyság “felülvizsgált feltételekkel” maradjon az EU tagja, ha az EU-val a kilépési tárgyalások eredményeként létrejövő megállapodást az alsóház képviselői elutasítanák.

Skóciában a szavazók 62 százaléka a bennmaradásra voksolt tavalyi EU-népszavazáson, és az SNP-kormány azóta többször is felvetette, hogy Skócia nem hagyja magát akarata ellenére “kirángatni” az Európai Unióból.

Személyi jogkör volt

Theresa May brit miniszterelnök álláspontja szerint a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválása – amelyet a kormány az idei év első negyedének végéig irányzott elő – az ő személyes döntési jogkörébe tartozik, és e döntéséhez nem kell előzetes parlamenti jóváhagyás. Az 50. cikkely szabályozza – és aktiválása hivatalosan elindítja – a kilépési folyamatot.

A legfelsőbb bíróság mostani végzésében azonban a kormányfő álláspontjával ellentétes véleményre jutott.