Életveszélyes hálózaton keresztül használták a lopott áramot a tiszavasvári házban, ahol végül meghalt egy 3 éves kisfiú, a szabálytalanul bekötött hűtő rázta meg a gyereket. A szülőket gondatlan emberöléssel vádolják, most kezdődött a tárgyalásuk. A vádlottak padján azzal mentegetőztek, hogy mindent megtettek azért, hogy törvényesen jussanak áramhoz, de a nyomornegyed szélén álló ház tisztázatlan tulajdonviszonyai miatt nem kaptak villanyórát. A közművek hiányában pedig éppen el akarták tőlük venni a gyerekeket.
Tiszavasvári egyik nyomornegyedében 2015 nyarán fájdalmas jajveszékelés rázta meg a telepet: meghalt egy 3 éves gyerek, agyonütötte a lopott áram. Csapás csapás hátán érte az R. családot. Eltemették Ákost, aztán elvettek tőlük két másik gyereket, most bíróságra járnak. A vád: gondatlan emberölés.
“Hibásnak érzem magam, lelkifurdalásom van, azt a napot soha az életemben nem felejtem el” – mondta a bíróságon Teréz, az édesanya, aki sosem bocsátja meg magának, hogy a kisfiát behívta az udvarról aznap délután. Ha engedi kint játszani, talán még ma is élne. A 24 éves nő öt általánost végzett, azt vallja, semmit sem tud az áramról, hogy az mennyire veszélyes, földelésről még nem is hallott.
Az R. család Ákos halála után elköltözött a túloldalra, a Széles útról a Keskeny utcába. Most az anyósnál laknak összesen tízen. Kártyás villanyórát használnak, de ott legalább van rendes áram, épp ezért költöztek át. Hét gyereket szült az asszony, a tragédia napján is épp nyolc hónapos terhes volt.
Szülés után azonban a gyámügy elvette tőle, és nevelőszülőknek adta ki a babát, ahogyan a legkisebbet is. Ő most csak három hónapos. Négy kicsi maradt a családdal, a legidősebb 8 éves.
Nyilatkozni nem akartak a szülők, azt mondták, fájdalmas erről beszélni, bőven elég volt nekik a tárgyaláson elmesélni, hogy mi történt.
A szülőknek jelezte a védőnő, ez így nem lesz jó, közművek nélkül élnek öt kicsivel a romos házban. A két szobából csak egyet használtak, abban laktak heten. Az anya azt mesélte, féltek attól, hogy elveszik tőlük a gyerekeket. Nekiláttak rendbe hozni a másik helyiséget is.
A férj már akkor is dolgozott egy kertészetben, minimálbért keresett, ehhez jött a családi pótlék és a GYES. Havonta összesen 240 ezer forintból éltek heten. Fizették volna ők a villanyszámlát, de az ingatlan tulajdonviszonyai annyira kaotikusak voltak, hogy a szolgáltatótól még villanyórát se kaptak, így a szomszéd rokontól húzták át az áramot, a számlát pedig közösen fizették, de végül azt is kikapcsolták. Ott maradtak apró gyerekekkel a sötétben.
Lomis intézte az áramot
Tavasszal begördült egy szakadt piros kocsi az utcába: egy negyvenes, hosszú szakállú férfi, aki vasat gyűjtött. Az asszony adott neki egy rossz centrifugát, cserébe a lomis intézett nekik áramot. Felmászott az oszlopra, egy kampót akasztott a légvezetékre és az ablakon keresztül két dróttal bevezette a házba az áramot. A lakás folyosójára egy kültéri konnektort szerelt, odabent pedig több hosszabbítóval vitték tovább a lopott energiát.
A rendőrség szakértőt rendelt ki, aki megállapította, hogy a kontár villanyszerelő és a szülők egyetlen biztonsági szabályt sem tartottak be. A hűtőszekrény dugaljában földelés sem volt, ráadásul a hosszabbító védőburkolata sérült, anyaghiányos volt, így a zárlatos masina fémrészének érintése halálos veszélyt jelentett.
Az anya korábbi vallomását a bíró olvasta fel a tárgyaláson, amiből kiderült, a férje épp dolgozott, mikor a nő belopatta az áramot. R. Gergő mérges volt, mert félt, hogy lebuknak, és megbüntetik őket.
Az apa szíve azonban megenyhült, így maradt a házban a lopott áram és az életveszély. Eltelt két hónap gond nélkül, aztán a férj ismét dolgozni ment, a felesége pedig vallomása szerint otthon altatta a legkisebb gyereket, közben a többiek rakoncátlankodtak.
Ákos véletlenül hozzáért a hűtő fém alkatrészéhez, és azonnal halálra rázta az áram.
Az anya sokkot kapott, ő is kórházba került. A rokonok gyorsan átszaladtak a nagy kiabálásra, próbálták újraéleszteni a kisfiút, helikopter jött érte, de nem tudták megmenteni az életét.
Az ügyész közölte: halála közvetlen okozati összefüggésben volt a vádlottak által szabálytalanul vételezett villanyárammal üzemeltetett, sérült elosztó és hűtőszekrény zárlatos meghibásodásával.
A vád ezért emberölés, gondatlan vétség.
Az áramtolvajok nemcsak kárt okoznak, hanem balesetveszélyt is – fogalmazott Egyházi Nikoletta, a Tiszavasvárit is árammal ellátó E.ON szóvivője, aki arról is beszélt, hogy minden huszadik ellenőrzésnél bukik le áramtolvaj. Évente átlagosan csak tőlük 7 milliárdnyi energiát lopnak el.
Nem a nyomornegyedben élők okozzák a legnagyobb kárt
Az igazán nagy károkat nem a nyomorgók, hanem a nagyipari méretekben fosztogató cégek, és a vagyonos emberek okozzák. Igaz, ők profi szakembereket alkalmaznak ehhez. Az úgynevezett kampózás ellenben – amivel Tiszavasváriban próbálkoztak – a legprimitívebb és a legveszélyesebb tolvajmódszer. A legszegényebbeknek erre futja a pénzükből és a tudásukból.
2009-ben a Kékfényben és a Szempontban is bemutattak egy-egy riportot nyomorgó áramtolvajokról. A műsorok stábjai akkor Sajókazán a Sólyom telepen is jártak. E településeken nagyjából ezer ember él.
Az országban akkor itt volt a legdrágább az áram: előbb-utóbb ugyanis a szabadságukkal fizettek érte az emberek. A gettóban majdnem mindenki lopta a fényt. Az oszlopra másztak fel érte, és egyenesen onnan vezették le az áramot.
A telep 119 házából 112-nek már villanyórája sem volt akkor. Volt olyan nagymama, akit már kétszer ítéltek el áramlopás miatt. Először felfüggesztett börtönbüntetést, utána 200 ezer forintos pénzbüntetést kapott, miközben 150 ezer forintból tengődtek kilencen. Mindenhol azt mondták, kicsi gyerekekkel nem maradhatnak sötétben. Az asszonyok úgynevezett kártyás villanyóráért küzdöttek annak idején. Annak lényege, hogy mindenki előre kifizeti az áram árát, és csak addig világít, ameddig a kártyán pénz van. Csakhogy az áramszolgáltató a valódi tulajdonossal tud szerződést kötni, márpedig az ingatlan-tulajdonviszonyok ahogy Tiszavasváriban itt is követhetetlenek.
Egy másik tragédia is történt
Tiszavasváriban sokan szégyellik a nyomort. Kamerán kívül azt mesélték a Kékfény forgatócsoportjának, hogy a város másik gettójában is történt egy ugyanilyen tragédia. Ákos halála előtt pár héttel egy 10 hónapos gyereket rázott halálra a mosógép, ami ott is buherált fekete árammal ment.
A szomszéd néni azt mesélte, annak idején rendszeresen razziázott az áramszolgáltató és a rendőrség. Nagyon sokan lopták az áramot a telepen, többen is börtönbe kerültek ezért. Ákos halála után azonban megszűnt minden. Nem a büntetéstől, sokkal inkább a balesettől félnek, így más szinte senki nem lopja az áramot.
A szóbeszéd szerint most a tűzifa miatt ülnek többen is börtönben. A gyerekekre muszáj fűteni, tüzelőre viszont azonban telik. Az önkormányzati támogatás egy-két hétre elég, úgyhogy ha nem akarnak megfagyni, így naponta kimennek az erdőbe, és kilométerekről vállon hordják haza a gallyfákat.
Ez jogilag szintén lopás, azonban szerintük a szükség törvényt bont.
