Kőzeteket is gyűjtöttek a Neander-völgyiek

Kutatók egy horvátországi lelőhelyen barnás mészkődarabot fedeztek fel, ami azt sugallja, hogy 130 ezer évvel ezelőtt a Neander-völgyiek gyűjtötték be a feltűnő kőzetet, amely kitűnik a barlangban talált egyéb leletek közül.

David Frayer, a vizsgálat szakembere szerint a lelet fontos, mivel újabb bizonyítékot nyújt róla, hogy az ősemberek képesek voltak szimbolikus tárgyakat beilleszteni kultúrájukba. A kőzetet több mint 100 éve lelték fel a krapinai Neander-völgyi lelőhelyen.

Eredményeiket nemrégiben hozta le a francia Comptes Rendus Palevol folyóirat. Ugyanezen csoport nevéhez fűződik a 2015-ben a PLoS One-ban megjelent azon tanulmány, amely a szintén itt fellelt, vágásnyomokat hordozó és ékszerré alakított saskarmokat részletezte.

A vizsgálatot Davorka Radovčić, a Horvát Természettudományi Múzeum kurátora vezette.

Illusztráció - vadászó ősember. (Fotó: Shutterstock)

Illusztráció. (Fotó: Shutterstock)

A tárgy megközelítőleg 12 centiméter hosszú, 10 centiméter magas és nagyjából 1,2 centiméter vastag. Barna mészkőből áll, természetes, sötét sávokat hordoz, sarkaiban vöröses árnyalatú. Nedvesen a csíkok és a vörösség még hangsúlyosabbá válik. Frayer a Seekernek elmondta, ha maguk akadtak volna rá a kőzetre, ahogyan a Neander-völgyiek, biztosan hazavitték volna.

A leletet nem munkálták meg és nem is használták eszközként. Úgy hiszik, kíváncsiságból gyűjtötték be az ősemberek. Vélekedésük szerint vagy bő egy kilométerre Krapinától északra szedték fel, mert ott találhatóak ilyesféle kőzetkibúvások, vagy pedig a Kraponica-folyó szállíthatta a barlang közelébe.

Az emberhez hasonlóan a szociális állatok is gyűjtik az érdekes küllemű objektumokat, pusztán azért, mert tetszik nekik formájuk. A hím lugasépítő madarak például szép köveket és egyéb tetszetős, természetes tárgyakat gyűjtenek a tojók vonzására. A hollók és varjak egyedi köveket szednek fel, és hosszú időn át vizslatják őket, egyelőre nem tudni, mi okból.

A Neander-völgyiek sem csak a kőzetek iránt érdeklődtek. Korábbi vizsgálatok során kiderült, hogy Európa és Ázsia területén is felszedegették az érdekes formájú fogakat, kagylókat és madártollakat, amelyeket aztán ékszerekként viseltek.

Míg az európai és ázsiai emberek rokonságban állnak a Neander-völgyivel, és genomjukban őrzik DNS-üket, máig rejtély, miért pusztult ki az ősember.