A Magnyitszkij-lista Washington általi kibővítése újabb lépés az orosz-amerikai viszony szándékos lerontásának irányába - jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő keddi moszkvai sajtótájékoztatóján.
Arra reagált, hogy az amerikai pénzügyminisztérium hétfőn emberi jogsértés indokával szankciós listára vett fel több orosz tisztségviselőt, köztük Alekszandr Basztrikint, az orosz szövetségi Nyomozó Bizottság (SZK) elnökét, akit Vlagyimir Putyin elnök közeli szövetségesének tekintenek. A lépést a Szergej Magnyitszkij orosz ügyvédről (Moszkva szerint könyvelőről) elnevezett, 2012-ben meghozott amerikai jogszabály alapján hozták meg, amely az Egyesült Államokba való beutazási tilalommal és vagyonbefagyasztással sújtja az érintetteket.
A Kreml szóvivője kedden hangsúlyozta, hogy Moszkva szankciós körülmények között is kész a párbeszédre Washingtonnal a kapcsolatok normalizálása érdekében. Peszkov megfogalmazása szerint a kétoldalú viszony mélyponton van.
Peszkov orosz elnöki szóvivő. MTI/EPA Fotó
A szóvivő az Egyesült Államok belügyének nevezte Barack Obama leköszönő elnök kormányzásának értékelését, ugyanakkor mély sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy éppen az ő idejére esett a kétoldalú kapcsolatok “meglehetősen precedens nélküli, elhúzódó hanyatlásának periódusa”.
“Meggyőződésünk, hogy sem a mi érdekeinknek, sem Washington érdekeinek nem felel meg, hogy ez így alakult. Ezzel együtt továbbra is abban bízunk, hogy valamiképp Amerikával sikerül majd kijutnunk a kapcsolatépítés kedvezőbb pályájára” – mondta.
Washington “méltatlan bosszúvágyról tett tanúbizonyságot”
Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a diplomáciai tárca honlapján közölt állásfoglalásában úgy vélekedett, hogy a Magnyitszkij-lista kiterjesztésével Washington “méltatlan bosszúvágyról tett tanúbizonyságot”. Rámutatott, hogy a távozó amerikai kormányzat – amelyet a diplomata modortalansággal és orosziszonnyal vádolt meg – kevesebb, mint három hét alatt negyedik alkalommal tett ellenséges lépést Oroszország ellen. Hangot adott meggyőződésének, hogy a “szankciómániába esett” washingtoni funkcionáriusok alkalmatlansága mindenki számára egyértelmű.
Duma-elnök: „hisztéria”
Vjacseszlav Vologyin, az Állami Duma elnöke mind a Magnyitszkij-lista kibővítését, mind a kongresszusban előkészített, Oroszország elleni új szankciókat a távozó amerikai kormányzat “hisztériájának” nevezte. Mint mondta, a választók negatív ítélete azt tükrözi, hogy az elmúlt évek kormányzása nem volt hatékony, amire az érintettek most mentséget próbálnak találni.
Basztrikin mellett a szankciós listára került Sztanyiszlav Gorgyijevszkij, az SZK egy munkatársa, valamint Gennagyij Plakszin, a 2008-ban megszűnt Unyiverszalnij Bank Szberezsenyij (Univerzális Takarékbank) volt vezetője. A bank a Hermitage Capital körüli korrupciós botrány gyanújába keveredett. A szankciós lista továbbá Andrej Lugovoj és Dmitrij Kovtun, a Litvinyenko-gyilkosság két főgyanúsítottjának nevével bővült.
Szergej Magnyitszkij…
…az amerikaiak szerint ügyvéd, az oroszok szerint könyvelő volt, tisztázatlan körülmények között, 11 hónap fogva tartás után, 2009 novemberében orosz börtönben halt meg. Magnyitszkij a Hermitage Capital amerikai befektetési alapnak dolgozott, s azután vették őrizetbe, hogy orosz rendőröket, hivatalnokokat, bankárokat és adóhatósági tisztviselőket korrupcióval, az alap pénzének – összesen 230 millió dollárnak – az ellopásával vádolt meg egy vizsgálat folyamán tett vallomásában.
Magnyitszkijt adócsalás vádjával vették őrizetbe 2008 őszén, de a tárgyalást nem érte meg. Az orosz sajtóban is megjelent hírek szerint a börtönben agyonverték. Egy orosz elnöki bizottsági vizsgálat arra a megállapításra jutott, hogy Magnyitszkij fogva tartása, valamint orvosi ellátásának a börtönhatóságok általi elutasítása kínzással volt egyenértékű. Két évvel később hasonló következtetésre jutott az Európa Tanács is.
A Magnyitszkij-jogszabály elfogadásának kulcslobbistája az amerikai törvényhozásban William Browder, a Hermitage Capital brit-amerikai befektetései alap vezérigazgatója volt, akit adócsalás miatt Oroszországban távollétében 9 évi szabadságvesztésre ítéltek.