Gyerekeket, asszonyokat mészároltak le, hogy megtörjék a székelyeket

1764. január 7-én hajnalban támadta meg a császári katonaság az erőszakos besorozás ellen fellázadó székelyeket Madéfalvánál. A falu ostroma során körülbelül 200 – nagyrészt fegyvertelen – embert öltek meg. Nem csak férfiak, de nők és gyermekek is a vérengzés áldozatául estek. Ez volt az úgynevezett „madéfalvi veszedelem”.

A 18. század során ugyan fokozatosan gyengült a Török Birodalom katonai ereje, de még így is komoly fenyegetést jelentett a Habsburg Birodalomra. Mária Terézia ezért 1761-ben elrendelte, hogy – a Délvidék és Horvátország mintájára – Erdélyben is szerveződjön határőrség.

Martin van Meytens svéd festő 1759-ben alkotott portréja Mária Teréziáról. Forrás: Wikimedia Commons

Martin van Meytens svéd festő 1759-ben alkotott portréja Mária Teréziáról. Forrás: Wikimedia Commons

Az új szabályok ugyanakkor nemcsak a határvédelmet írták elő a székelyeknek, hanem azt is, hogy idegenben is szolgálniuk kell, ráadásul német nyelvű vezénylet alatt, valamint azt is, hogy nem illetik meg őket azok a szabadságjogok, amelyeket korábban a katonai szolgálat fejében élveztek.

A székelyek ellenálltak

A bécsi udvar megbízta Adolf Buccow tábornokot, hogy szervezzen Erdélyben három székely és két román határezredet. A Naszód környékén, zömében jobbágysorban élő románok készségesnek mutatkoztak, a székelyek azonban meg akarták őrizni évszázados hagyományukat, kiváltságaikat, és igyekeztek szabotálni a királynő terveit.

Ismeretlen művész alkotása Gróf Adolf Nikolaus Buccowról, a Habsburg Birodalom morva származású tábornokáról. Forrás: WikimediaCommons

Ismeretlen művész alkotása Gróf Adolf Nikolaus Buccowról, a Habsburg Birodalom morva származású tábornokáról. Forrás: WikimediaCommons

A teljhatalommal felruházott főparancsnok nem örvendett túl nagy népszerűségnek a fejedelemségben, amit tetéztek az 1762-es összeírásokkal kezdődő zaklatások, amelyek rövid úton lázadáshoz vezettek volna.

Tömegekbe szerveződtek a bujdosók

Mária Terézia belátta az erőszakos sorozás veszélyeit, és 1763 tavaszán leváltotta Buccow tábornokot, és Siskovics József horvát-magyar bárót bízta meg a katonai főparancsnoksággal. Az altábornagy azonban – a királynő határozott kérése ellenére – továbbra is a megtörés eszközével próbálta besorozni a székelyeket, ami további feszültséget szült.

Ismeretlen festő portéja Siskovics József (Josip Šišković) horvát-magyar báróról. Forrás: WikimediaCommons

Ismeretlen festő portéja Siskovics József (Josip Šišković) horvát-magyar báróról. Forrás: WikimediaCommons

1763 telére általános jelenséggé vált, hogy ahol megjelentek a császáriak, a székely férfilakosság jelentős része – esetenként a nőkkel, gyermekekkel együtt – a közeli erdőségekbe menekült, a bujdosók pedig idővel tömegekbe szerveződtek.

Tiltakozó petíciót fogalmaztak

Az 1764-es esztendő beköszöntével mintegy 2500-an gyűltek össze Madéfalván, hogy tiltakozó petíciót fogalmazzanak meg Mária Teréziának. Siskovics ekkor parancsot adott Madéfalva megtámadására.

A Csíkban található falucskához érkező császári csapatok, Carato alezredes vezetésével 1764. január 7-én hajnalban körbe vették, majd vad ágyútűz kíséretében megrohamozták a székelyeket.

Nőket, gyerekeket mészároltak le

A császári katonák órákon át üldözték, és gyilkolászták a védtelen falusiakat, ártatlan gyermekeket és asszonyokat mészároltak le. A házakat kifosztották, majd felgyújtották, a menekülők közül sokakat a mezőkön vagdostak le.

A madéfalvi veszedelem emlékműve (Siculicidium emlékmű) Forrás WikimediaCommons/Kabóca

A madéfalvi veszedelem emlékműve (Siculicidium emlékmű) Forrás WikimediaCommons/Kabóca

Ezt követően elfogták a székelyek vezetőit. A január 7-én bebörtönzötteket néhány nap után szabadon engedték, áprilisban azonban megkezdődött az események kivizsgálása, ennek során pedig számos székely vezetőt – főleg plébánosokat – ismét börtönbe vetettek.

Megtörték az ellenállást

A brutális fellépés végül megtörte a székelyek ellenállását, és 1764 során felállították a királynő által kért ezredeket.

A mészárlás és az erőszakos katonasorozás következtében kezdődött meg a székelyek kivándorlása Moldvába, ahol elrejtőzve megélhetést találtak a már évszázadok óta ott élő csángók falvaiban.

Források: MTI, Wikipédia, Rubicon

A Siculicidium emlékmű felirata. Forrás: WikimediaCommons

A Siculicidium emlékmű felirata. Forrás: WikimediaCommons