Jézus megjelenésének ünnepe

Pénteken van vízkereszt, vagyis Jézus Krisztus megjelenésének ünnepe. A katolikus egyházban vízkereszt parancsolt ünnep, vagyis a híveknek kötelező szentmisén részt venniük - közölte a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) sajtószolgálata az MTI-vel. A világ sok részén ajándékot kapnak ilyenkor a gyerekek.

Vízkereszt napja a IV. század elején kezdett a keresztények körében terjedni a háromkirályok (napkeleti bölcsek) látogatásának, Jézus keresztségének és a kánai menyegzőnek az ünnepeként – írta az MKPK.

Joachim Patinir: Jézus megkeresztelése (részlet). Kép: biblia.hu

Joachim Patinir: Jézus megkeresztelése (részlet). Kép: biblia.hu

Később az ünnep elsődleges témája Keleten Jézus keresztsége, Nyugaton a háromkirályok látogatása lett. A római egyház szertartásai szerint ezen a napon vizet és tömjént szenteltek. A víz megszentelésének, azaz megkeresztelésének szertartásából ered a magyar vízkereszt elnevezés is.

Hozzátették: vízkeresztkor kezdődik a házszentelések időszaka. E szertartás során a pap szenteltvízzel meghinti a lakásokat, házakat, valamint megáldja a benne lakókat, dolgozókat. Szokás ilyenkor az ajtófélfára felírni az évszámot és – a népi értelmezés szerint – a napkeleti bölcsek nevének (Gáspár, Menyhért, Boldizsár) kezdőbetűit, vagyis idén a 20 + G + M + B + 17 feliratot.

Más értelmezés szerint a három betű a latin áldásformula Christus mansionem benedicat (“Krisztus áldja meg e házat”) kezdőbetűi.

Vízkeresztkor megmaradt a vízszentelés hagyománya

A vízkereszthez kötődően megmaradt a víz szentelésének hagyománya – mondta Gájer László, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye érseki titkára az M1 aktuális csatorna péntek műsorában.

Kifejtette: amikor Jézus megkeresztelkedett, vízbe lépett, megérintette őt a víz és amikor megérintette, megszentelte a vizet; ezért az egyház évezredek óta ezen a napon vizet szentel, afölötti örömében, hogy Jézus érintette a vizet, “közöttünk volt”.

Hozzátette: a hívők ezt a vizet örömükben széthordták a házakhoz; később a papok vitték, megszentelték a házakat, hogy ne csak karácsonykor jelenjen meg az Isten fia, hanem az emberek hajlékában is.

Ortodoxok: nem csak 13 nap a különbség

Az ortodox kereszténység, mivel egyházaik a Julianus-naptárt használják, közel két héttel később ünnepli Jézus megkeresztelésének ünnepségét. Azonban nem csak ebben különböznek a hagyományokban:  ilyenkor szokás náluk, hogy papjaik fából készült keresztet dobnak a vízbe, majd a hívők a vízbe ugranak érte.

Nemzetiszínű zászlókat lengető férfiak bolgár népitáncot, horót táncolnak a Tundzsa folyó jeges vizében a Szófiától 150 km-re lévő Kaloferben 20165. január 6-án, vízkereszt ünnepén. A görögkeleti keresztény hagyományok szerint a jeges vízben táncolás egészséget és boldogságot hoz egész évre. (MTI/AP/Valentina Petrova)

Nemzetiszínű zászlókat lengető férfiak bolgár népitáncot, horót táncolnak a Tundzsa folyó jeges vizében a Szófiától 150 km-re lévő Kaloferben 2016. január 6-án, vízkereszt ünnepén. A görögkeleti keresztény hagyományok szerint a jeges vízben táncolás egészséget és boldogságot hoz egész évre. (MTI/AP/Valentina Petrova)

Másik hagyomány, hogy ortodox családok a betlehemi jászolra emlékezve szalmát szórtak a tisztaszoba padlójára, és azon háltak. A gyerekek kántálni mentek az idős házaspárok házához, a katolikus háromkirályjáráshoz hasonlóan.

Latin-Amerika: ünnep helyett ajándékozás

Az olaszországi hagyomány szerint Befana, az öreg jóboszorkány ezen a napon a jó gyerekeknek ajándékot hoz. Egyes országokban (különösen Franciaországban, Spanyolországban, Portugáliában és a latin-amerikai országokban) süteményeket sütnek, amelyek közül egyben ajándékot rejtenek el.

Az lesz a nap királya, aki az ajándékot megtalálja. Latin-Amerikában a gyerekek gyakran ezen a napon (Día de los Tres Magos) kapják az ajándékot karácsony helyett.