Védett fajokat is azonosítottak a kiskörei hallépcsőnél

Még a természetvédelmi oltalom alatt álló vágócsík és szivárványos ökle is megfordul a kiskörei hallépcsőnél, ahol a szakemberek összesen 36 halfajt azonosítottak. A nemrég épült 1400 méter hosszúságú halátjáró nemcsak turisztikai látványosság, de egyedülálló biológiai felmérések helyszíne is.

Fejes Lőrinc kiskörei szakaszmérnök a Kossuth Rádió Hajnal-táj című műsorában kifejtette, a hallépcső még csak kétéves, de már számos halfaj belakta vagy éppen átvonul rajta. Vannak olyanok, amelyek állandó otthonként használják pihenőtavát.

A biológusok évszakonként végzik a vizsgálatokat, az átadást követően egyéves monitoring megfigyelést végeztek. Megállapításaik szerint mintegy 36 halfaj használta már a hallépcsőt.

A Tisza-tóban körülbelül 50 faj él, közel háromnegyedük előfordult a hallépcsőben, ami összeköti a tavat a vízlépcső alatti folyószakasszal. Ezért a kutatók azt is vizsgálták, hogy a Tisza-tavi, avagy fenti lakók közül, és az alvízi folyószakaszról hány faj használja – magyarázta a szakember a Kossuth Rádió Hajnal-táj című műsorában.

Kiderült, hogy az alsó szakaszról mintegy 31 halfaj fordult már elő, míg a Tisza-taviakból 24. Szavai szerint megfigyelhető, hogy tavasszal igazán nagy a nyüzsgés, amikor oxigénnel teli víz áramlik a hallépcsőn, a halak útra kelnek, és az ívási időszak is ekkor kezdődik, ilyenkor a legnagyobb az egyed- és fajszám. A nyári időszakban kissé lecsendesednek, ez idő tájt főként az oxigéndús vizet kedvelők jelennek meg a hallépcsőben.

Fejes Lőrinc hozzátette, az őszi időszakban, amikor tíz fok alá süllyed a vízhőmérséklet, megkezdődik a vermelés időszaka. Sok hal elhagyja a hallépcsőt, mert nem ez a legideálisabb hely az áttelelésre, hanem inkább a folyó mélyebb részei.

A Komplex Tisza-tó projekt keretében 740 millió forintból megépült hallépcső Kiskörén 2014. október 28-án. MTI Fotó: Bugány János

A Komplex Tisza-tó projekt keretében 740 millió forintból megépült hallépcső Kiskörén 2014. október 28-án. (MTI Fotó: Bugány János)

A biológusok megfigyeltek már termetes egyedeket is, például 10 kilogrammnál is nehezebb folyami harcsát, de csukából is láttak már 5-7 kilósakat, csakúgy, mint 4-5 kilós süllőket. Vannak védett fajok, mint a magyar bucó, a sujtásos küsz, a halványfoltú küllő, a szivárványos ökle, a vágócsík, és a széles durbincs. A keszegféléknek is sok faja megfigyelhető itt – tette hozzá.

Kifejtette, a vízlépcső mellett a hallépcső is turisztikai célponttá vált. A turisták nemcsak a monitoringablaknál figyelhetik meg az élőlényeket, hanem a közel 1400 méter hosszú hallépcsőt végig lehet sétálni vagy kerékpározni, ezáltal akár hódot és vidrát is lehet látni.